Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Rácz Olivér: Lovicsek Béla: A csillagszemű asszony

lejtsük: éjszaka van és ítéletidő — Pistát éjszakára. Kettőjük közös sorsa ezzel megint csak a naivnál valamivel erősebb árnyalatban meg is oldódik: „Szóval... úgy gondolod, keressek munkát itt a városban, és ... és összeházasodunk? — Marika lehajtja a fejét: — Hát... ha te is úgy akarod ..." — „Akkor hát... itt maradhatok? Itt alhatom?" Marika természetesen némán bólint. Itt azonban önkéntelenül is felvetődik egy kérdés: mitől olyan naiv ez a különben nagyon rokonszenves kis pincérlány? Miért ennyire tapasztalatlan? Miért nem jut egyetlen pillanatra sem az eszébe — ne felejtsük el, hogy most látja mindössze másodszor életében Pistát —, hogy esetleg ő is a csillagszemű asszony sorsára juthat? Bocsássa meg nekünk Lovicsek Béla, de végeredményben ez a lány már huzamosabb ideje él távol a szülőfalujától, valószínűleg hosszú hónapok, talán már évek óta dolgozik a kocsmában (saját bevallása szerint már fél éve nem találkozott magyarral), mikor elmeséli Pistának az élete sorát, megtudjuk, hogy árva, hogy a tulajdon apja elől menekült ki Csehországba, mert az apja, aki megrögzött alkoholista, meg akarta becsteleníteni (itt is sok egy kicsit a dickensi színkeverés), egyszóval ez a húsz-huszonöt éves lány az élet alapos iskoláját kijárta már, mégis mitől ennyire naiv, tapasztalatlan, enynyire könnyen hevülő és könnyen hivő? Erre a kérdésre adós marad a válasszal az író. De mindegy: Gaál Pista és Kovács Marika összeköltöznek, és a csillagszemű asszony — magára marad a kis lakásban, Gaál Pista még pénzt is küldözget neki, a derék, tiszta, jószívű Kovács Marika, akinek a „szépsége és kedvessége" még a csillagszemű asszonyt is meglepi, pedig ilyen kedves és szépséges szavakkal vigasztalja meg az asszonyt, mikor az elmegy hozzá, hogy visszakövetelje tőle Gaál Pistát: „Annak ellenére, hogy maga a hibás, én sajnálom magát... Menjen vissza a családjához!... Én százezer férfiért sem tudnám elhagyni a gyermekemet!... Még mindent jóvátehet, ha visszamegy, hiszen egy nyolckilenc éves gyerek mindenkor visszafogadja az anyját, ha a férje nem is...? És aki ma fél attól, hogy nem tud megélni, akassza fel magát!" Eddig a szépséges és kedves Kovács Marika. Az asszony pedig, mi mást is tehetne, siet megfogadni a tanácsot, háromszor is megpróbál 383