Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve
Epika és dráma - Rácz Olivér: Lovicsek Béla: A csillagszemű asszony
érvényes határait: szó szerinti műfaj tisztázásról van szó, hiszen ahol Lovicsek drámai történésektől mentes, ha úgy tetszik, a köznapok eseménytelen eseményeiről beszél, ott világos és egyszerű a stílusa, egyúttal azonban megszólal a tollán a riport hangja is: „Telnek-múlnak a napok. A Gaál családban mind feszültebb a helyzet. Pista és Jolán viszonya egyre mélyül, Jánosnak mindinkább az ötödik kerék szerepe jut. Egy júliusi napon úgy adódik a helyzet, hogy Pista és Jolán magára marad a házban" stb.: mégis ez a tisztább, jobb, emberibb és irodalmi szempontból is élvezhetőbb hangszerelés. Rövidebb műfajhoz szokott írónak természetszerűleg kezdeti nehézséget okoz első regénye szerkezeti felépítése, különösen akkor, ha maga is nem pusztán szemlélő, hanem alkotó részese a történéseknek, amelyeket többékevésbé laza témaanyagból szerves egésszé kell alkotnia. Nehéz feladat ez, mert a jelen történései csak bizonyos lezárt, befejezett, már megvalósult cselekmények kapcsán nyújtanak témaegységet: a valóság folyamatosan tovább él, továbbhalad, így alkotja az élet folyamatosságát, s ezért az írónak olyan témaegységet kell létrehoznia, amely formailag befejezett, tematikailag azonban biztosítja az olvasó valóságokból táplálkozó képzeletvilágában az eseményeknek a regény határain túlterjedő folyamatosságát. Lovicsek valóságszemlélete már előbbi írásaiban is az író egyik legerősebb társadalomábrázoló eszköze volt. Ebben az írásában is meggyőző erővel igazolja, hogy az író maga is együtthatója a falu nagy átalakulásának, az új falut formáló forradalmi erők aktivizálásának. Tudja, hogy a falu szocializálásának problémája nemcsak a két antagonisztikus osztály, a kulákság és a szegényparasztság közötti harcból áll, hanem a dolgok természetéből kifolyólag szakadásokat idéz elő az egy osztályhoz, sőt egy osztályon belül, egy családhoz tartozó, ugyancsak a dolgok természetéből kifolyólag ellentétes világnézeti gyökerekből táplálkozó, mégis — egyelőre még nem tudatosult — érdekközösségben élő elemek között is. Ennek az érdekközösségnek a tudatosítása, ennek a szakadéknak az áthidalása a falu társadalomformálásának egyik legfontosabb feladata, a Lovicsek-regényben éppen ennek a folyamatnak az ábrázolása sikerült a legtökéletesebben (eltekintve a végső 378