Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Rácz Olivér: Lovicsek Béla: A csillagszemű asszony

RÁCZ OLIVÉR Lovicsek Béla: A csillagszemű asszony Délceg volt Turi Dani, és megtaposott volt Joó György, a boldog ember, de felvégtől az alvégig hosszú az út, és az új magyar széppróza Gyepsoron innen, Szolgaságon túl epikai síkon regény keretében még a mai napig sem bírta hiteles erővel megmintázni az új falu emberét, a szövetkezet, a tsz vagy efsz vagy egyszerűen csak a falu világát. Mert ez nem is könnyű feladat: a paraszti élet és a paraszti életforma forradalma még egyre tart, a háztáji és a közös, a magánvagyon és a munkaegység, a templom és a kultúrház harca még egyre áll, az ipari, gyári munka, a városi letelepülés csábító hatására még egyre folyik a falu fiataljainak mértéken felüli indulója a város felé, míg a város fiataljai — egy-két foglalkozási ágtól eltekintve — még nem léptek rá a falu felé vezető utakra. A falu lüktető, forrongó életének peremén — nagyon szerencsés és kivételes eset, ha a peremtől beljebb tud kerülni — pedig ott áll az író, és igyekszik papírra vetni a falu képét, megtorpanások és nekilendülések között vajúdó, születő átalakulását. A feladat azonban a gazdasági és világnézeti tanulmányokon kívül fokozott lélektani elemzéseket is igényel, s ezért, hogy az író tollán a legtöbb esetben csak riportanyag, kiragadott részletrajz, hitelesnek látszó, de mégis hitelt rontó pillanatnyi élmény marad, s ezért, hogy míg a rövidebb lélegzetű elbeszélés, irodalmi riport, karcolat műfajaiban már a szlovákiai magyar irodalom is jelentős eredményeket tud felmutatni, a falu regénye, nemcsak a szlovákiai magyar irodalomban — még egyre várat magára. 372