Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Fábry Zoltán: Az igényesség műfaja (részletek)

tossága, a szűkszavúság, mely művészre vall, az erő és az egyszerűség, mely nem magyarázón, hanem varázslatosan láttatja, érzékelteti az életet. „A novellaíró varázspálcája: a biztosság, a bizonyosság. A varázslatot a tisztázottság hozza: a ponton, ahol megérinti a sziklát, forrás tör elő, vagy világ gyúl fel. A hang, a szó biztosságának — a varázslatként ható novella-remeklésnek — előfeltétele: a mondanivaló biztossága, a tartalmi, az eszmei tisztázottság. A regényben valamikor és valamiképp kialakul valami: itt okoskodni, kommentálni lehet, monologizálni és vitatkozni, de a novellában minél előbb és minél biztosabban eredményre kell törni, eredményt felmutatni: a ponttisztaságát, tisztázottságát. És itt a mai novella neheze. Johannes R. Becher meggyőzően tárta fel a buktatókat: „Az új még nem vált második természetünkké, még nem ment át úgy a tudatunkba és vérünkbe, hogy szabadon és otthonosan mozoghatnánk anyagában. Itt előbb mozgásszabadságunkat kell megdolgoznunk, ennek aztán elmaradhatatlan következménye, hogy a tartalom sokszor még nyersanyagként, művészileg feldolgozatlanul árulkodik íróink műveiben." Az írónak nyelvével és anyagával játékosan — varázslatosan — kell tudni bánni, csak így, csak ezen a fokon lehet alkotása művészet: teremtő realitás. A novella vizsgáztató műfaj: az érettség, a formáihatóság, az újjáteremtés fokmérője. A novella írót és olvasót egyaránt vizsgáztató műfaj. És most van mit: az újjal, az epochálissal nemcsak az olvasó nem tud elkészülni, de még maga az író sem. Amikor Heinz Bär, a Neue Deutsche Literaturban felteszi a kérdést, hogy az elbeszélő irodalom minden jóakarat és politikai tisztázottság ellenére miért nem nyeri el mégsem az olvasók szeretetét és elismerését, így felel: „Ez elsősorban az elbeszélőkészség hiányán múlik. A szerző elbeszélés helyett kommentál. Önmagát kommentálja, könyve célját, és jó előre — szereplői sorsát, mert nem bízik abban, hogy tárgya önmagát motiválja." Bär a továbbiakban a lektorok azon téves igyekezetét hozza fel, „hogy, jaj, ne hiányozzék semmi az anyagból. így alakul ki aztán az a hamis recept: kommentálni, csak kommentálni, nehogy az olvasó félreértsen valamit. Ez az egészében 341