Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Epika és dráma - Fábry Zoltán: Az igényesség műfaja (részletek)

kétségtelen, de a hű kutya felhozza a mentőexpedíciót, és erdészünk kórházba kerülhet. Kónya elbeszélőkészsége, természetfestése itt felfigyeltetőt alkotott. Ez az a mód és vonal, melyen továbbfejlődhet: mesélőkészségét így nem akasztaná meg a minduntalan feltörő és művészetté oldódni nem tudó patetikus líra. Kónya Tátra-könyve túlcsorduló líra: nincs edény, nincs forma, ami azonosan felfogná, megtartaná és kikristályosítaná. Ezt a fajta lírát a novella nem bírja. Tárulkozó líra nem lehet e műfaj adekvát mozgatója: a novellakerekek itt üresen futnak és nem kapcsolódnak. Kónya könyve egy lírai megbízatás vállalása és teljesítése. A Tátra szól hozzá: Sokszor fog el a szomorúság fájó érzése, mert az emberek nem értenek meg. Vakok a szép meglátására. Ugye megtanítod őket szeretetemre? Én csak csúcsaim fenségével, fenyveseim sötétjével, virágaim elragadó bájával, szikláim gránitkeménységével, mókusbukfenccel, patakcsobogással, szarvasbőgéssel, mohám puhaságával, vagy ezerszer visszhangzó mennydörgés, vakító villám, süvítő északi szél útján beszélek hozzátok, de alig akad köztetek megértő lélek. Nyisd ki az emberek szemét... meséld el nekik egyszerű szavakkal, de nagy-nagy szeretettel. Megígéred?" És az író úgy érezte, „hogy szent lángot vett át, melyet körül kell hordoznia az emberi szívekben, hogy gyarapítsa bennük a jót, a nemeset és felemelőt". Ez a szent naivság, ez a megszállottság már visszahat: kevesebb több lett volna. Csoda, ha „kicsordult belőle a lelkesedés"? És így: „Áldom a sorsomat, hogy megláthattalak és megszerethettelek, ó, Nagyasszonyom ! ... Tudom, hogy lantom gyenge megénekelni mérhetetlen szépségedet, mert csak ezer költő ezer himnusza dicsérhetne téged méltán." Ez a nagy természetszerelem, ez a boldog tárulkozás, ez a túlcsorduló líra nem tud önmagából kilépni. Ha megteszi, kilép lelkesedése bűvköréből, az átváltás nem sikerül, és a hatás elmarad. Egy esti túrán idegen turistával találkozva, együtt gyönyörködnek a szent jánosbogárkák szikrázásában, és itt és így jönnek rá. „hogy mit jelent a dolgozó ember számára a béke..." „Hiszek abban — mondta az idegen, és hangjában embermilliók meggyőződése csengett —, hogy az emberiség békedalának hatalma s kórusa elnyomja majd az undok hiénaugatást és 316