Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Duba Gyula: Űr-tartalommal (Tőzsér Árpád: Kettős űrben )

DUBA GYULA Űr - tartalommal Tőzsér Árpád: Kettős űrben Tőzsér Árpád egyéniségének egyetlen gyógyíthatatlan és emésztő szenvedélye a jellemzője: mindennek tudni akarja a lényegét és az okát. S ez a dühös kíváncsiság keménnyé, érdessé és tárgyilagossá teszi a hangját. Verseit olvasva az az érzésem, hogy a költő egyetlen pontba és egyetlen másodpercbe sűrítve szeretné megérezni, s így megérteni a világot, a létet és az életet. („Hallom a világot egyetlen percként," A perc.) Tömören és tökéletesen. Minden apró részletre érvényesen; először megérteni, aztán kifejezni. Többet nem akar — de kevesebbet sem! Nem tudom, rádöbbent-e már, hogy ez lehetetlen, de úgy érzem, legalábbis sejt belőle valamit, s ez a sejtelem adja erőteljesen tragikus látásmódját és valóságszemléletét. A napról napra megsejtett kudarc ténye mondatja Tőzsérrel: „Ki tudja itt, hogy / ki a lényeg és / ki a látszat" (Vydrica 5.). Persze, ez olyan kudarc, amiért nem kell szégyenkeznie: a tudatos emberi gondolkozás évezredes kudarca ez, mely azt a küzdelmét kíséri, hogy tökéletesen megértse és áttekintse az életet, egyetlen pillantással átfogja a végtelent. Végeredményben hát a véges (emberi agy) és a végtelen (lét) örök harca ez, mely soha nem végződhet egyik fél győzelmével sem, csak kompromiszszummal. Kompromisszummal, de nem féleredményekkel. Tőzsér Arpád versei eddigi csatájának egész eredményei. Költői valóságát legteljesebben a Vydrica 5. című ver231