Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Tőzsér Árpád: A líra vallomás honanja Ozsvald Árpád és Zs. Nagy Lajos verseiben (részeletek)

hiába minden, mert lényege a „fázás", a „vacogás". Ez után a helyzetrajz után (amely persze antropomorf elemeiben már magában hordja a „költőt") a „gesztenyésbódét a sarkon / emeli már az áradat" sorok a látványt a magasabb érzelmi-gondolati egységbe fogó szubjektumra utalnak. Noé bárkájából gesztenyésbódé lett, s a költőt nem a szent borzadást keltő bibliai özönvíz fenyegeti, hanem a társadalmi-erkölcsi értékrendet meghamisító város kicsinyes tengere. A befejező sorokban ismét megjelenik a bibliai motívum: S én könnyes szemmel ősz szakállam a szennyes lébe lógatom. Tehát hasonlóan az előbb elemzett versekhez, ez is rezignációval végződik. De a szerző körülbelül csak úgy rezignált, mint Déry Tibor, aki egy televíziós interjújában — ha jól értettem — azt mondta, hogy világnézetét illetően pesszimista, de a gyakorlatban optimista. Azaz (hogy a már egyszer használt kifejezésekkel éljek): Zs. Nagy Lajos versében (verseiben) nem a rezignáció (világnézeti pesszimizmus), hanem az életlehetőségek megteremtésével kísérletező ember aktivitása (optimizmusa) válik esztétikummá. Ez az aktivitás valósul meg groteszkjeinek ellentmondásos anyagában. Ez a groteszk látás vezeti vissza a költőt a képhez. A falu tematikájával együtt ugyanis (amint az eddigiekből már kiderült) Zs. Nagy Lajos elhagyta annak (hamis) kifejezését: a dekoratív képet is. Az új valóság (a város) nyersen, külön jelentést nem hordva került be verseibe, s csak az alakzatok (az anyag strukturális elrendezése, a zeneiség stb.) jelezték a költő jelenlétét. Egy kicsit pontatlanul akár úgy is mondhatnám, hogy a forma állandó dialógusban (vitában) volt a szöveg fogalmi jelentésével. TJjabb verseiben azonban a kép ismét jelentős szerephez jut. A groteszk nem tűr külön létet, a groteszk azonosulás a valósággal, s az azonosulás : kép. Itt az irónia már önirónia is, a valóságlátás önlátás is, s ezzel a „lírai objektivitásnak" új távlatai nyílnak a költő fejlődésében. Zs. Nagy Lajos új képeinek jelentős része mitológiai (főleg bibliai) tárgyú, de itt a mitológiának lényegesen 223