Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

A líra - Fónod Zoltán: A líra ébresztése (Cselényi László verskötete )

FÓNOD ZOLTÁN A líra ébresztése Cselényi László verseskötete Az új kötet olvasva és lapozgatva a fiatal költő négy év előtt megjelent kötete, a Keselylábú csikókorom egyik versének erőteljes, ars poeticát jelentő és vállaló sorai idéződnek emlékezetembe: ... Ember vagyok, küzdenem kell végig a harcot, rímmel, ha másképp nem lehet, hasonlatokkal szedni markot, rügyfakasztó ritmusokkal kényszeríteni a csatára, irtani a dudvát, a gazt, magot dallal csalni kalászba. Az élet rossz, a sors gonosz, de az ember, a fejlett állat azért lobbant föld sorából fénnyé, ősszé, azért von vállat Istenre is, mert van hite megváltoztatni a világot! Bármennyire is furcsa, hogy az új kötet kapcsán az első verssorai idéződnek, ez nemcsak a viszonyítás, a költő önmaga keresése, a világ problémáira való rácsodálkozás szempontjából szükséges, hanem a vállalt feladat teljesítése s a költői fejlődést illetően is. S ha most kissé vonakodva lendül munkába a toll, ezt nemcsak a fiatal költők nemegyszer hangoztatott véleménye okozza, az ugyanis, hogy alkotásaik „nem találnak műértő kritikusokra", hanem a mostani kötet egyenetlensége, a művészi igényesség versvalóságban lecsapódó devalválódása is. Az előbbi fenntartásra még tudok mentséget felhozni: a recenzióíró elköveti — jól vagy rosszul — a maga muszáj feladatát, s a műértő irodalmárokra hagyja az 168