Mű és érték – A csehszlovákiai magyar kritika 25 éve

Előszó

tudományi kutatásai és nevelőmunkája kötötte le. De a felszabadulás után — különösen az ötvenes évek közepétől — gyakori és eredményes kirándulásokat tett az irodalomkritika területére. Eleinte az irodalompublicisztikát, az irodalom népszerűsítését művelte. A haladó magyar irodalmi hagyomány örökségének tudatosításáért, terjesztéséért talán ő tette a legtöbbet. Nagyszerűen megformált, imponáló nyelvi kulturáltságú esszéiben Csokonaitól Bessenyeiig, Balassitól Adyig, Mikszáthtól Nagy Lajosig minden jelentős haladó alkotóval foglalkozott. Az elsők között szorgalmazta a cseh—szlovák—magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok felderítését és ápolását. Nem egy úttörő tanulmányt jelentetett meg ezen a téren. Nemcsak tanulmányait, esszéit, de a kisebb terjedelmű írásait is rendkívüli műgond és alaposság, a kivételes filozófiai-történelmi-filológiai felkészültség jellemezte. S mindenekelőtt a szellemi értékek megbecsülése, az irodalom feltétlen szeretete. Egri Viktor (1898—), irodalmunk doyenje termékeny szépírói alkotómunkája mellett jelentékeny kritikai, recenzensi tevékenységet folytat. Örá illik talán legjobban Sőtér István jellemzése a kritikusról: „ ... hidat épít a mű és az olvasó közé, visszhangot ver a költői felismerésnek, beavatja az olvasót az író alkotásába, közvetíti mondanivalóját..." Az egyik legszorgalmasabb kritikusolvasónk kezdettől fogva, nem szűnő figyelemmel kíséri a megjelenő könyveket, s szinte mindegyiket ismerteti, recenzálja. Műfaja a lendületes és színvonalas ismertetés, a műkritikus szárazabb, elemző, felfedező és rendszerező munkájához ritkán folyamodik, helyenként azonban kritikává mélyülnek ismertetései. Sok energiát fordít — talán a legtöbbet hazai irodalmunkban — az olvasóközönség nevelésére, tájékoztatására, az irodalmi értékek tudatosítására és népszerűsítésére. Jelentős feladatának tartja a szlovák és cseh irodalom magyar nyelven megjelenő műveinek ismertetését is. Könyvismertetéseinek és irodalmi reflexióinak eddig két kötete jelent meg: Tiszta források (1972) és Csendes esték vallomása (1973). Sas Andor, Egri Viktor és legfőképpen: Fábry Zoltán kritikai munkássága és ösztönzése nyomán hamarosan jelentkezett az irodalomkritika művelőinek újabb nemzedéke. Az ötvenes évek közepéig négy jelentősebb kriti14