Törköly József: Mentsük meg Szlovenszkót (Rimaszombat. [s. n.], 1930)

XIX dclmi adónál a jövedelmi adóalapba az értékesítési feleslege csak 50°/

0-ban számol, a kivetett jövedelmi adóból 2, illetve 5°/

0 elengedést nyer, sőt a kivetett földadóból 25°/

0 elengedést élvez. Ezeknek a kedvezményeknek a nyújtásával az állam nem jár rosszul, mivel a gazdasági élet fellendülése folytán szaporodnak a jómódú adóalanyok és szaporodik az adóalap s igy az állam jövedelme növekedik, ami az adó mértékének igazságosabb megállapításához vezet. De az üzletrészek, mint névre szóló értékpapírok, még abban a kedvezményben is részesülnek, hogy 100°/

0-ig vagyis névértékig óvadékképesek, „pupilláris biztosítéknak tekintendők." Birói letétbe vagy hatósági letétbe helyezésnél, adó vagy vagyondézsma biztosítéknál 100

0/

0-ig vétetnek számba és ha a hatóság kielégítésül használja, akkor ez bíróság közbenjöttével történik és a rendes üzletrész alapítványi üzletrésszé válik a tartozás kerek összege erejéig, a felesleg pedig letétbe helyeződik a volt üzletrészes javára s azt csak az üzletrészre előirt felmondással lehet igénybe venni. À betét tőkét azzal kívánja a tervezet a szövetkezeti hálózat szolgálatába állítani, hogy kimondja, hogy annak tőke és kamatbiztonságáért az összes községek és járások az összes vagyonukkal felelősek, nevezettek felelősségét ezenfelül az állam is garantálja. A maximális 5

(7

0-os betétkamat a biztonság ekkora foka mellett elégséges ahhoz, hogy a betét keresse a szövetkezeti életben való nyugodt elhelyeződését. A mezőgazdasági záloglevél és a szövetkezeti kötvények kibocsátásával a hosszú lejáratú törlesztéses kölcsönt kívánja a tervezet a mezőgazdaságnak nyújtani, ugy azonban, hogy a záloglevélkölcsön 2*