Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

I. A magyarság a Petrov-féle néprajzi térképeken

kor azt láttam, hogy a Lexicon Udvardot magyarnak mondja. Mi vezette Petrovot erre az elrajzolásra? Tudományos munkákban ilyen tévedések gyakran előfordulnak. Az orosz demográ­fusnak a községek ezreivel volt dolga. A magyar-szlovák nyelvhatár mentén szintén több ezer községet kellett térképre vinnie. Udvarddal kapcsolatban könnyen tévedhe­tett tehát. Amikor azonban a Surány kör­nyéki szlovák települést pontosabban meg­vizsgáltam, azt kellett látnom, hogy a té­vedések oly sokasága fordul elő Petrov tér­képén, ami már a szándékosságot is felté­telezni engedi. Ezek az előzmények arról győztek meg, hogy általános érdekű, mégpedig nemcsak a magyar-szlovák viszony szempontjából, hanem az európai néprajzi tudomány szem­pontjából is pontosabban megvizsgálnunk és bemutatnunk Petrov módszerét. A mód­szer bemutatására mellékeljük Petrov nép­rajzi térképének részletét a surányi szlovák félszigetről és ugyanakkor közöljük Petrov térképének alaprajzán és színezésével az 1773-as Lexicon adatainak pontos térképre­vitelét. A két melléklet egybevetése pon­tosan feltünteti Petrov ferdítéseinek mér­tékét. Ugj^anakkor pontosan megméri azt a távolságot is, amely Petrov munkája és a tudományos megbízhatóság között kelet­kezett a tévedések és a szándékos ferdíté­sek folytán. Vizsgáljuk meg Petrov ferdítéseit a sú­lyosabbaktól az enyhébbek felé. Az első és legnagyobb ferdítés, hogy a a magyar ethnikumból tiszta magyar hely­ségeket vesz ki és szlovákoknak tünteti fel azokat. Az első ilyen eset az említett Ud­vard, aniely Érsekújvártól keletre Komárom vármegj^ében fekszik. Hogy mily nagy eth­nikai területet hasít ki Petrov a magyar­ságból, azt a 2. számú mellékleten látjuk. Udvard óriási kataszteri határral) rendel­kező nagyközség. Hajtára érintkezik észa­kon Besenyővel, Baromiakkal„ Szemerével, keleten Jászfaluval, Csúzzal, Fürrel, délen Perbete és Kürt határával, valamint az óriási kiterjedésű bagotai és újgyallai ka­taszteri területtel, nyugaton pedig* Érsek­újvárral. Mi volt Petrov szándéka Udvard kira­gadásával? Ha az 1. számú mellékletre tekintünk, akkor azt látjuk, hogy Udvard kiragadásá­val Petrov a Komárom megyében fekvő Imely, Bagota, Ógyalla és Űjgyalla nevű községeket hozzákapcsolja az Udvardtól északra elterülő szlovák szigethez. így két szlovák szigetet, amelyet éppen a magyar Udvard választ el egymástól, Petrov egy egységes szlovák ethnikai területnek tün­tet fel. Az Udvardéhoz hasonló teljes eltulaj­donítás második esetét a Surány-környéki szlovák szigetek nyitramegyei csücskén, Dicske faluval kapcsolatban figyelhetjük meg. Az első számú mellékleten Dicske szlo" váknak van feltüntetve. Az 1773-as Lexi­connak Dicskére nézve nincsen adata. A Lexiconból tehát nemzetisége nem állapít­ható meg. Ha ellenben megnézzük a 13 esztendővel később kiadott úgynevezett Korabinsky-féle Lexicont, 1) akkor azt lát­juk, hogy Korabinsky Dicskét magyarnak mondja. Petrov azonban szlováknak raj­zolja. Vájjon miért követi el ezt a második kiragadást? Valószínűleg azért, hogy ezáltal lezárja azt a folyosót, amely a verebélyi magyar­ságot a Nyitra környékén elhelyezkedő, úgynevezett zoboraljai magyar félszigettel köti össze. A 2. számú mellékleten Dics­két a valóságnak megfelelően magyarnak vesszük. így összehasonlítható, hogy Petrov ábrázolásával szemben, mennyivel széle­sebb a két magyar területet összekötő úgy­nevezett verebélyi folyosó. Petrov térképén sehol sem tartja be az egyese községek! kataszteri kiterjeaését. En­nek következtében teljesen elferdíti a nép­rajzi helyzetet. Érdekes azonban, hogy ezek a ferdítései egyoldalúan a magyarság rovására és a szlovákság javára történnek. A surányi szlovák félsziget viszonylag kis területén oly nagymértékben követte ezt el — de ugyanakkor elkövette az egész magyar­szlovák nyelvhatár mentén is —, "hogy e viszonylag kis területen is alig lehet pon­tosan felsorolni minden esetet. Mi ezt mégis megkíséreljük. Az eseteket számszerűen tüntetjük fel. Vegyük elsősorban az imelyi-újgyallai szlovák szigetet és vessük össze az első és második számú mellékleteket. (1.) Elsősor­ban megállapíthatjuk, hogy Petrov Űj­gyalla (N. Dala) határát Perbete határába belerajzolja. Annál meglepőbb ez, mert ugvanakkor Szentpéter felé betartja a pon­tos kataszteri kiterjedést. Hasonló módon jár el az aradi-gyivai szlovák szigetben. (2.) Itt Arad és Gyiva telepeket rajzolja össze és így jelentékeny területet ragad ki a magyar Köbölkút és a magyar Szölgyén kataszteri kiterjedéséből. 1 J. M. von Korabinsky: Geográphisoh-histo­risches und Produkten Lexikon von Ungarn, Press­burg. 1786. 8

Next

/
Thumbnails
Contents