Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

I. A magyarság a Petrov-féle néprajzi térképeken

kor azt láttam, hogy a Lexicon Udvardot magyarnak mondja. Mi vezette Petrovot erre az elrajzolásra? Tudományos munkákban ilyen tévedések gyakran előfordulnak. Az orosz demográfusnak a községek ezreivel volt dolga. A magyar-szlovák nyelvhatár mentén szintén több ezer községet kellett térképre vinnie. Udvarddal kapcsolatban könnyen tévedhetett tehát. Amikor azonban a Surány környéki szlovák települést pontosabban megvizsgáltam, azt kellett látnom, hogy a tévedések oly sokasága fordul elő Petrov térképén, ami már a szándékosságot is feltételezni engedi. Ezek az előzmények arról győztek meg, hogy általános érdekű, mégpedig nemcsak a magyar-szlovák viszony szempontjából, hanem az európai néprajzi tudomány szempontjából is pontosabban megvizsgálnunk és bemutatnunk Petrov módszerét. A módszer bemutatására mellékeljük Petrov néprajzi térképének részletét a surányi szlovák félszigetről és ugyanakkor közöljük Petrov térképének alaprajzán és színezésével az 1773-as Lexicon adatainak pontos térképrevitelét. A két melléklet egybevetése pontosan feltünteti Petrov ferdítéseinek mértékét. Ugj^anakkor pontosan megméri azt a távolságot is, amely Petrov munkája és a tudományos megbízhatóság között keletkezett a tévedések és a szándékos ferdítések folytán. Vizsgáljuk meg Petrov ferdítéseit a súlyosabbaktól az enyhébbek felé. Az első és legnagyobb ferdítés, hogy a a magyar ethnikumból tiszta magyar helységeket vesz ki és szlovákoknak tünteti fel azokat. Az első ilyen eset az említett Udvard, aniely Érsekújvártól keletre Komárom vármegj^ében fekszik. Hogy mily nagy ethnikai területet hasít ki Petrov a magyarságból, azt a 2. számú mellékleten látjuk. Udvard óriási kataszteri határral) rendelkező nagyközség. Hajtára érintkezik északon Besenyővel, Baromiakkal„ Szemerével, keleten Jászfaluval, Csúzzal, Fürrel, délen Perbete és Kürt határával, valamint az óriási kiterjedésű bagotai és újgyallai kataszteri területtel, nyugaton pedig* Érsekújvárral. Mi volt Petrov szándéka Udvard kiragadásával? Ha az 1. számú mellékletre tekintünk, akkor azt látjuk, hogy Udvard kiragadásával Petrov a Komárom megyében fekvő Imely, Bagota, Ógyalla és Űjgyalla nevű községeket hozzákapcsolja az Udvardtól északra elterülő szlovák szigethez. így két szlovák szigetet, amelyet éppen a magyar Udvard választ el egymástól, Petrov egy egységes szlovák ethnikai területnek tüntet fel. Az Udvardéhoz hasonló teljes eltulajdonítás második esetét a Surány-környéki szlovák szigetek nyitramegyei csücskén, Dicske faluval kapcsolatban figyelhetjük meg. Az első számú mellékleten Dicske szlo" váknak van feltüntetve. Az 1773-as Lexiconnak Dicskére nézve nincsen adata. A Lexiconból tehát nemzetisége nem állapítható meg. Ha ellenben megnézzük a 13 esztendővel később kiadott úgynevezett Korabinsky-féle Lexicont,

1) akkor azt látjuk, hogy Korabinsky Dicskét magyarnak mondja. Petrov azonban szlováknak rajzolja. Vájjon miért követi el ezt a második kiragadást? Valószínűleg azért, hogy ezáltal lezárja azt a folyosót, amely a verebélyi magyarságot a Nyitra környékén elhelyezkedő, úgynevezett zoboraljai magyar félszigettel köti össze. A 2. számú mellékleten Dicskét a valóságnak megfelelően magyarnak vesszük. így összehasonlítható, hogy Petrov ábrázolásával szemben, mennyivel szélesebb a két magyar területet összekötő úgynevezett verebélyi folyosó. Petrov térképén sehol sem tartja be az egyese községek! kataszteri kiterjeaését. Ennek következtében teljesen elferdíti a néprajzi helyzetet. Érdekes azonban, hogy ezek a ferdítései egyoldalúan a magyarság rovására és a szlovákság javára történnek. A surányi szlovák félsziget viszonylag kis területén oly nagymértékben követte ezt el — de ugyanakkor elkövette az egész magyarszlovák nyelvhatár mentén is —, "hogy e viszonylag kis területen is alig lehet pontosan felsorolni minden esetet. Mi ezt mégis megkíséreljük. Az eseteket számszerűen tüntetjük fel. Vegyük elsősorban az imelyi-újgyallai szlovák szigetet és vessük össze az első és második számú mellékleteket. (1.) Elsősorban megállapíthatjuk, hogy Petrov Űjgyalla (N. Dala) határát Perbete határába belerajzolja. Annál meglepőbb ez, mert ugvanakkor Szentpéter felé betartja a pontos kataszteri kiterjedést. Hasonló módon jár el az aradi-gyivai szlovák szigetben. (2.) Itt Arad és Gyiva telepeket rajzolja össze és így jelentékeny területet ragad ki a magyar Köbölkút és a magyar Szölgyén kataszteri kiterjedéséből. 1 J. M. von Korabinsky: Geográphisoh-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn, Pressburg. 1786. 8