Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

VII. Varsik 1880-1890-es térképének megbízhatatlansága

A szlovákság aránya százalékban. Helységek A magyar statisztika szerint Varsik szerint Helységek 1880-ban 1890-ben 1880—1890-ben 1. Ürménv 760 69-5 80 százalékon fölül 2. Tótmegyer 78-9 741 80 százalékon fölül 3. Nagvsurány 70-4 68-7 80 százalékon fölül 4. Nyitramalomszeg .... 88-8 797 80 százalékon fölül 5. Alsószőllős 60-5 50-2 80 százalékon fölül 6. Moosonok 881 71-5 80 százalékon fölül 7. Nyitraivánka 679 655 51 százalékon fölül 8. Lapásgvarmat 764 77-5 80 százalékon fölül 9. Felsőköröskény .... 820 763 80 százalékon fölül 10. Lüle 25-5 133 20—30 százalékig 11. Felsőgyőröd 83-5 629 80 százalékon fölül 12. Nemespann 25'6 332 30—19 százalékig 13. Ény 15-5 20-7 20—30 százalékig 14. Üjgvalla 822 715 80 százalékon fölül 15. Kolta

1) 475 364 51 százalékon fölül 16. Jászfalu 785 775 80 százalékon fölül 17. Bagota 34-1 0-5 30—49 százalék között 18. Ó-Gvalla 27-1 190 20—30 százalék között 19. Kuraly ...... 1.3 83-7 80 százalékon fölül Koltánál a magyarságot tünteti fel 30—49 százalékos kisebbségnek, holott 1880-ban 47 3, 1890-ben pedig 62'3 százalék volt itt a magyar. Hasonló ferdítések nyomára jutunk akkor is, ha a magyarság statisztikai adatainak a térképrevitelét nézzük. Csakhogy itt a hamisítások ellenkező irányba, a magyarság arányának a leszorítása felé mutatnak. Varsik térképei tehát nem egyebek, mint a szlovákság túlsúlyának a bebizonyítása és a magyarság természetes súlyának a csökkentése. A magyarságot természetes túlsúlyáért már sokan gyűlölték, de ennek átlátszóbban és iigyetlenebbül kifejezést még alig adtak, mint Branislav Varsik. Elnézzük a térképeit és állandóan a sánta kutyáról szóló parabolán jár az eszünk. 33 3