Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

Előszó

nemzetet erősíteni és békíteni kell. Ezért keletkezett az ismeretes Paleologueféle kísérlet és ezzel kapcsolatban a Millerand-féle kísérőlevél. De a feltörő igazság és józanság szavát elnyomták a prédára éhes kis államok mesterkcdései és félrevezetései. A békediktátumok bűnben születtek és ez a szellem 20 éven keresztül megmérgezte Európa politikai, gazdasági és kulturális életét. A tornyosuló bajok: a gazdasági világkrizisek, általános munkanélküliség, az elnyomott népek jogos panaszai, az új háborútól való félelem lassanként megmozgatták Európa népeinek alvó lelkiismeretét. Még Masaryk Tamás, a csehszlovák köztársaság megteremtője és első elnöke is nyolc alkalommal ismerte el, hogy a trianoni békediktátum nem volt tökéletes munka és szerette volna megteremteni a megegyezést a magyarokkal, hogy Csehszlovákiát kivezesse súlyos helyzetéből. Azonban azok a főbűnösök, akik az emberiség szenvedéseinek haszonélvezői voltak, résen állottak és megakadályozták az igazság érvényesülését. A trianoni békediktátum értelmi szerzői, akiknek várakozásait a megcsonkítás túlon-túl teljesítette, lelkiismeretük megnyugtatására az utódállamokban egy sereg kiadványt inspiráltak, hogy a megcsonkítást utólag hamis érvekkel igazolják. A húrt állandóan feszítették és a húr végül elszakadt. Az - -V , N", emberiséget egy újabb nagy katasztrófába sodorták. De még most sem tanultak. A legutóbbi esztendők területi változásai ismét feltámasztották azt a szellemet, s rendkívül érdekes, hogy a most megjelent munkák akaratlanul is elárulják, hogy Trianon értelmi szerzőit és fedezőit tekintik mesterüknek. Ez a könyv tudományosan ezzel a szellemmel: ci demográfiai és statisztikai hamisítások mesterkedéseivel foglalkozik. Az orosz összeomlás után egy csendesen dolgozó orosz tudós, Á. Petrov, kénytelen volt Szentpétervárról Prágába emigrálni. A csehszlovák külügyminisztérium kegyelemkenyelére kényszerült. Ezt a kenyeret meg kellett szolgálnia. S hogy megszolgálja, 1924-ben egy néprajzi térképet rajzolt, amelyen feltüntette Magyarország nemzetiségi megoszlását, Mária Terézia korában, 1773-ban. Forrásainak adatait a szolgálat érdekében elferdítette és hamisan térképezte, hogy Csehszlovákiát szinte az 1773-as nemzetiségi állapotokkal igazolja. Petrov professzor európai híre munkájának széles területen hitelt biztosított. De leginkább Szlovákiában tekintik megfellebbezhetetlen úttörőnek Petrov munkáit. Az 1773-as nemzetiségi állapotot feltüntető térképét ugyanígy megfellebbezhetetlen felvételnek és utolsó szónak tekintik. Branislav Varsik dr., a pozsonyi egyetem tanára, a „Die slowakischmagyarische etnische Grenze in den letzten zwei Jahrhunderten" című könyvében gyakran idézi. Méltán mondhatjuk, hogy Petrov iskolát teremtett. 4