Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)
V. A csehszlovák telepítés az elnemzetlenítés szolgálatában
IV. A csehszlovák telepítés az elnemzetlenítés szolgálatában. A csehszlovák földreform a lefoglalt magyar földbirtokokra mindenütt szláv, főleg cseh, sőt ezek hiányában még jugoszláv telepeseket is ültetett le. Ezzel azt akarta elérni, hogy megbontsa a tiszta magyar területek nemzetiségi egységét és országvilág előtt bebizonyítsa, hogy nemcsak a hatalom, hanem a néprajzi helyzet alapján is joga van a magyar területekre. A csehszlovák telepítő politika ezen célzatosságát minden adatnál világosabban és meggyőzőbben leplezik le éppen Varsik térképei. Az alábbiakban egymás mellé tesszük Varsik fölfogásában Csallóköz térképét az 1880-as és az 1930-as néprajzi helyzet szerint. Bámulatos kép tárul szemünk elé! Az első térkép azt mutatja, hogy 1880-ban a Csallóközön nem volt egyetlen szlovák. És 1930-ra, mintha a földből nőttek volna ki valamilyen növény példájára, a tiszta és ősi magyar Csallóközön mindenütt piros, azaz szláv foltok jelennek meg. A szláv telepek ezek a foltok, amelyeket a csehszlovák földreform azért létesített, hogy a szlávságot egészen a Duna vonalára tolja. Az akció során 22 falunagyságú és több kisebb telepet alakítottak Csallóköz szlovák jellegének a kidomborítására. Az alábbiakban fölsoroljuk a 22 csallóközi szláv telepet és föltüntetjük azt is, hogy mily nagy területen és hány telepes birtokkal szervezték meg azokat. 1) A telep területe A telepes birha-ban tokok száma 1. Miloslava 982 60 2. Hodžovo D79 71 3. Blahová Dedina 832 53 4. Ves Bellová 811 61 5. Hviezdoslavov 804 40 6. Millenium 800 28 1 Bővehben Lásd Machnik: Csallóköz (Komárom, 1935) és Jócsik Lajos: Idegen igában (Budapest, 1940) c. munkákat a csallóközi csehszlovák telepítésről. 7. Geššayov 604 37 8. Michal Svätý 567 24 9. Štúrovo 565 38 10. Vrbina 525 27 11. Hadovce 439 25 12. Süly 412 16 13. Macov 411 22 14. Okánikovo 387 19 15. Alžbetová 369 24 16. Velký Lég 260 16 17 Tomášov 259 23 18. Fakó 259 15 19. Blažov 239 12 20. Rustatina Toňska 232 9 21. Ves Hurbanova 173 9 22. Korčany Etreove 119 5 _ Ezek a helyek egyáltalán nem léteztek 1880-ban. De Varsik az 1880-as térképre mindenüvé rávezette e szláv telepek elnevezéseit, így akarva eltüntetni a telepítés tényét. S ezzel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy Varsik. az önálló Szlovákia demográfusa, elkendőzi és védi, elbújtatja a csehszlovák imperialista telepítő politika tényét a néprajzi térképein. Nemcsak, hogy a szlovákság javára fordítja annak néprajzi előnyeit, hanem védi is és elfogadja! Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy e szláv telepeknek katonai és csendőri szerepe is volt a magyar vidéken. A telepesek katonai alakulatba tartoztak. Selská Jizda — parasztlovasság — nevű szervezetük kiterjedt az egész ország területére. A századokba elsősorban a telepek parasztságát szervezték. A telepek a magyar határ mentén granicsár feladatokat is végeztek. A telepeseket katonai vagy csendőri szolgálatra azonnal igénybe lehetett venni. A falvakat katonai és védelmi szempontok szerint építették. A következő kis epizódot azért tartjuk közlésre méltónak, mert nagyon érdekes megvilágításba helyezi a szolvák propaganda magatartását a magyar vidékekre 2 4
