Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken (Budapest, Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1943)

I. A magyarság a Petrov-féle néprajzi térképeken

magyar-szlovák népességű község szlovák­ságát befordítja az íirményi—verebélyi magyar folyosóba, a két község magyar­ságát viszont a nyitrai szlovákságba. Ezál­tal a két magyar többségű falu magyar né­pességét külön is szigetté teszi és szűkíti az összekötő magyar folyosót. Meg kell je­gyezni itit még azt is, hogy két magyar­szlovák falut, amelyek egymás mellett fek­szenek, nem lehet úgy ábrázolni, hogy az egyiket a magyarságnak, a másikat a szlo­vákságnak adom. A Lcxicon felsorolásának sorrendjéből ugyanis azt a nemzetiséget kell nagyobbnak tekintenem, amelyet a Lexicon első helyen említ. Ennek követ­keztében a két falu magyarsága nagyobb az ötven százaléknál. Célzatos hát Petrov eljárása, amikor a kiscétényi szlovákságot a magyarságnak adja, a nemespanni ma­gyarság ellenében, amely tömeget viszont teljesen szabadon hozzácsapja a szlovák­sághoz. Az első számú mellékleten Gutától nyu­gatra, északnyugatra és délre hatalmas fe­hér foltot látunk. Petrov térképein a fehér foltok szerepe az, hogy a hegyvidéki rit­kán lakott, vagy egészen lakatlan területe­ket tüntesse fel. Guta azonban nem fek­szik hegyvidéken, hanem a teljesen sík Csallóközön, ahol nem hogy hegyek, hanem még dombok sincsenek. Miért rajzolja mégis Giita környékét Petrov lakatlannak? A csehszlovákká vedlett orosz tudóst za­varta, hogy Guta körül viszonylag nagy te­rületen nem látott településeket. Nem tudta azonban, hogy Giita már a XVIII. század­ban is viszonylag nagy paraszti tömörülés volt, mely legeltető agrárkultúrát folyta­tott, következésképen nagy határt hódított magának a Kisduna és a Vág folyók men­tén. Guta ezt a jelllegét a mai napig is meg­őrizte. Az egész határt tanyarendszerrel kapcsolta magához, tehát nemhogy lakat­lanul nem hagyta, hanem a tanyarendszer segítségével pontosan meglakta azt a terü­letet, amelyet Petrov fehér foltnak, tehát lakatlannak minősít. Eddig a fentiek szerint 13 esetben lát­tunk egészem szembeoílő ferdítést, a tel­jes kiragadásokon kívül «zon a körülbelül 3600 km 2-nyi területen, amelyet az 1. és 2. számú melléklet ábrázol. A nyilván­való ferdítések mellett még más torzító és hamisító eljárásokat is bemutattunk. Mily mértékű torzítást követett el Petrov az egész magyar-szlovák nyelvhatár men­tén, ha ezen a 'viszonylag kis területen ennyivél találkozunk? Hogy a fenti torzítások nem véletlen folytán jöttek létre és hogy Petrov az egész magyar-szlovák nyelvhatár ábrázolásánál úgyszólván minden községgel kapcsolatban alkalmazta ezeket, ennek bemutatására, illetőleg bizonyítására találomra kiválasz­tottunk a magyar-szilovák nyelvhatár men­tén még egy részletet. A 3. és 4. számú mellékleten! Cseklész és Szene környékét láithatjuk. A harmadik számú melléklet Petrov torzítása, a negyedik a való helyzet. A 3. számú mellékletet Petrov térképé­ből másoltuk ki, a 4. számút mi magunk készítettük az 1773-as Lexicon adatai sze­rint, mindenütt szigorúan betartva a köz­ségek és telepek kataszteri kiterjedését. A teljes kiragadás esetével itt is talál­kozunk. Itt is előfordul az, hogy Petrov a Lexicon által magyarnak feltüntetett he­lyiséget, mégpedig Boldogfalvát (Matka­Božia) szlováknak veszi annak ellenére, hogy a Lexicon magyarnak mondja. Ezenkívül megfigyelhetjük, hogy min­denütt hihetetlenül leszűkíti a magyar falvak kiterjedését és növeli a szlová­kokét a magyarok rovására. így pél­dául két tanyáit, mégpedig Dunaújfalut (Dun. N. Ves.) és Toronyt (Turňa), holott tanyányi helyek ezek csupán, templommal ma sem rendelkeznek, oly naggyá növeszti, hogy Cseklész és Szene környékének ma­gyarságát teljesen kiszakítja a kisalföldi magyarságból és szigetté zárja le, holott ez a magyar ethnikum szervesen hozzátarto­zik a Kisalföld és Mátyusfölde magyarsá­géhoz. Emellett lépten-nyomon látható, hogy az egyes magyar falvak kataszteri kiterjedéséből mily jelentékeny területeket vett el Petrov. E kiragadások mértékét a negyedik számú melléklet pontosan feltün- teti, ezért részletesebb leírásokba nem bo­csátkozunk. A továbbiakban fölsoroljuk a két vi­déken szemléletesen is ellenőrizhető fer­dítésekhez hasonló eseteket az egész szlo­vák-magyar nyelvhatár mentén. Abszolút kiragadást még két helyen ta­lálunk; Gömörmegyében a csetneki járás­ban fekvő Kún-Taplócát a Lexicon ma­gyarnak mondja, Petrov szlováknak veszi. Torna-vármegyében, a megye főhelye, Torna városa esik áldozatul Petrov kiraga­dásának. Torna városát teljesen szlovák térbe rajzolja, holott a Lexicon magyar­nak mondja. A felsorolt eseteken kívül van két olyan község, ahol Petrov nemcsak nem vesz tu­domást a magyarság jelenlétéről, hanem a községeket teljesen szlovák térbe helyezi. Az egyik község a nógrádmegyei Kisújfalu, a másik pedig a tornamegyei Udvarnok. I O

Next

/
Thumbnails
Contents