Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története

zők egyszerre több százezres, politikailag szervezett tömeget ércetek a hátuk mögött s nem láttak ellenmondást a politikai és kulturális élet eszmei célkitűzései közt. A bajok akkor álltak elő, mikor a Vezér, Petrogalli halála után a kisgazda és a mindvégig papíroson létező jogpárt közös nevezőre hozása révén megalakult Magyar Nemzeti Párt »aktivista« próbálkozása miatt az »ellenzéki« pártszövetség felbomlott (1925) s az egymás ellen fordult pártok, söt az egyes pártokon belül, a különböző frakciók taktikai sakkhúzásai károsan befolyásolták a politikai élet függvényévé tett kulbúrmunka nyugodt fejlődését és fejlesztését. A tulajdonképpeni cél, a magyar kisebbség szellemi megerősödése elhalványult a pártpolitikai testvérharcban s a kultúrmüködés hovatovább a pártok propagandaeszközeinek kelléktárába szorult, ahonnan csak alkalomszerűen került napfényre, ha szükség volt rá. A pártpolitikai élet ezen sajnálatos epizódja azonban csak késleltette a kisebbségi kulturális rendszer kiépülését, véglegesen elakasztani nem tudta, mert a kiindulópont helyesnek bizonyult s a végső cél is változatlan maradt. Hogy a közbeeső űt milyen volt, ma mellékes, sőt talán sokban tanulságokat is lehet meríteni belőle. Negatív tanulságokat mindenesetre... A Vezérlő Bizottság által meghízott kultúrelőadó, — a minket most kevésbbé érdeklő kultúrpolitikai, nemzetvédelmi munkán kívül — a következő kultúrprogrammot terjesztette elő a Központi Irodának I. Munkakör: 1. A magyar egyházak, 2. iskolák, 3. irodalmi-, 4. kultúregyesületek, 5. társadalmi egyesületek, kaszinók, 6. dal- és zeneegyesületek, 7. tornaegylétek, 8. népművelési intézmények, könyvtárak, 9. folyóiratok, 10. képzőművészet, 11. hivatásos és műkedvelő színészet. II. Munkaterv: A munkakörbe tartozó szervezetek összeírása, működésük központi irányítása és elmélyítése a magyar kultúra érdekében. A megszüntetett, vagy szünetelő egyesületek feltámasztása. A népnevelés, népkönyvtárak megszervezése. Az egycélú egyesületek országos szövetségekbe való tömörítése. Könyvkiadó vállalat létesítése szépirodalmi, tudományos és népnevelésre alkalmas müvek kiadása céljából. III. Távolabbi célok: A magyar nemzet kultúregységének ápolása az ország határain túl. A Központi Iroda, — 1922 március 30-án kelt, 174/22. sz. munkatervében — politikai jellegének megfelelően — a kultúrreferátus működésének hangsúlyát a politikai, nemzetvédelmi részre helyezte, így előírta az iskolaügy intenzív ellenőrzését, a sérelmek gyűjtését 1 A kultref. 1SJ22 márc. 24-én kelt 7/22. ügydarabja.