Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

IV. A gazdasági kérdés - Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

szlovákiai, Bodrogközi, Csallóközi és a Garamvölgyi Gazdasági Egyesületek megalakulása, amely egy év leforgása alatt történt meg. A gazdasági egyesületek célja és feladata ugyanaz, mint az Erdélyi Gazdasági Egyesületé. Tanfolyamokat, kiállításokat, vetésdíjazásokat rendeznek, gazdasági tanácsokat adnak az egyesületek tagjainak, közös havi folyóiratot adnak ki »Gazdák Lapja« címen a mezőgazdasági kultúra fokozására. Ez év őszén minden valószínűség szerint megalakul a Délszlovákiai Gazdasági Egyesületek Szövetsége, amely magába tömöríti a nyolc magyar gazdasági egyesületet. A pénzintézetek, szövetkezeti mozgalom, gazdasági egyesületek helyzetképe után meg kellene emlékeznünk a magyar kereskedelemről és iparról is.* A magukat magyarnak valló kereskedők anyagi helyzetéről nem állíthatunlk ki teljes képet. A szlovákiai kereskedelem általában sokat szenvedett a történelmi országok áruházainak bevándorlásával, a csehországi nagyipar szlovákiai elárusító helyeket létesített minden kis vidéki centrumban. A szlovákiai kereskedőnek tehát ezekkel kell megküzdenie, ami a legnehezebb versenyt jelenti. A nagyiparban a magyarság szerepe végtelenül csekély. Mezőgazdasági iparunk a néhány szövetkezeti szeszfőzdén kívül nincs, holott a cukorrépatermő vidék legnagyobb része magyarlakta terület. Az utolsó tíz-tizenkét esztendő alatt gazdasági életünk bizonyos fejlődést mutat. A legnagyobb eredményeket a szövetkezeti mozgalom érte el, azonban végeredményében ezt sem modhatjuk teljesen magunkénak, mert hiszen kényszerközpontuntk van, amely sohasem fog magyar célokat szolgálni. A szlovákiai magyarság legfontosabb gazdasági követelései közé éppen a szövetkezetek szervezkedési szabadsága tarbozik, tehát a korlátokat szabó törvények hatályon kívül való helyezése. A gazdasági egyesületi szervezkedés a mult év folyamán indult meg erőteljesen, úgyhogy a nyolc gazdasági egyesületnek ma már közel 10.000 tagja van összesem A háziipar megszervezése most van folyamatban. Kissé nehézkes itt a szervezés munkája, mert három magyar vidéken foglalkoznak háziiparral (Komárom vidéke, Gömör és a Bodrogköz), nehéz a nagy távolságok miatt egyrészt a szervezési munka, másrészt a háziipar esetleges központi irányítása és háziiparosaink tanácsokkal való ellátása, a fogyasztópiac igényeinek közlése. De reméljük, rövidesen ez a kérdés is megoldást nyer valamilyen formában. Gazdasági szaksajtónk is fejlődést mutat az utóbbi időben. Két szövetkezeti lapunk van, mindkettő kéthetenként jelenik meg. A »Hanza Szövetkezeti Újság« (Galánta) a legnagyobb példányszámban megjelenő (35.000) folyóirat, a Hanza-központ kiadása. A »Gazdasági Szemle« c. kéthetenként megjelenő folyóirat a Pozsonyi Központi Szövetkezet hivatalos lapja. A gazdasági egyesületek me• A magyar kereskedelemre és iparra vonatkozó adatok a »Statisztika tükrében« c. tanulmányban, a 3S. oldalon.