Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

II. Néprajzi helyzet - Duka Zólyomi Norbert: Az asszimilálódás

szintén az érsekújvári járás mutatja, mert ott az akkori 124-es lélekszám 18-cal nőtt 'és 142-re emelkedett. Utána a komáromi járás mutatja a legnagyobb emelkedést, mert itt 87-ről 100-ra emelkedett az egy négyzetkilométerre esők száma. A legkisebb emelkedést a magyarlakta járások közül a zselizi járás mutatja, ahol tíz év alatt csak eggyel nőtt ez a szám. Ennek oka az egykerendszer, amely a zselizi és párkányi járásban egyenesen nemzetpusztító munkát végez. Az igazi társadalmi megújhodáshoz okvetlenül szükséges a tiszta kép, még akkor is, ha e képnek felrajzolása saját tetemrehívásunkat jelenti is. Valljuk be őszintén, hogy nagyrészt szervezetlenségünk, a népnevelés és az egységes társadalmi felfogás hiánya, falvaink gazdasági és kulturális hátramaradottsága okozza, hogy népünk életereje mellett a statisztika mégsem mutatja megerősödésünket. A legutóbbi években végzett kultúrmunkánk és gazdasági szervezettségünk nagyobbméretű megkezdése már észrevehető kisebbségi életünk hétköznapjaiban is. Reményünk van tehát arra, hogy kiépítve kulturális és gazdasági szerveinket, megteremthetjük a további élethez okvetlenül szükséges egészséges társadalmi strukturát is. A csehszlovák alkotmány (121/1920. sz. törvény) ,134-ik §-ában ezt olvassuk: »Az erőszakos elnemzetlenítés semmiféle alakban megengedve nincsen. Ezen elvnek be nem tartását a törvény büntetendő cselekménynek nyilváníthatja.« De jellemző, hogy ez a rendelkezés nem úgy került át az alkotmányba, mint a nemzetközi kötelezettségeknek egyik része: a St. Germain-i szerződés ilyen tételt nem tartalmaz. Ebből nemcsak az következik, hogy nemzetközi viszonylatban az asszimilálódás lehetőségének semmiféle fontosságot nem tulajdonítottak, hanem elsősorban az, hogy az alkotmánytörvénybe az elnemzetleniítés tilalmát elsősorban a többség védelmére iktatták be. A rendelkezés különben is nagyon általános. Az erőszakosság fogalma sem jogilag, sem tudományosan nem tisztázott; ki állapítja meg, hogy beletartozik-e a gazdasági nyomás, az előnynyújtás éa egyéb manipulációkkal folytatott asszimiláció, mindaz, amit az elnemzetlenítés tisztességtelen versenyének lehetne nevezni? A legnagyobb hiány pedig abban van, hogy az alkotmánylevél szerint külön, fakultatív törvénynek (»nyilvánításija«) kellene az elnemzetlenítés tilalmát tényleges alapra helyezni és a lex inperfectát megfelelő megtorlásokkal lex perfectává változtatni. 1921-ben 309. sz. alatt megjelent ugyan egy törvény az »Elnyomás ellen és a gyülekezésekben való szabadság védelmére«, ennek egyes rendelkezései alkalmas alapot adhatnának az elnemzetlenítés tilalmának legalább kezdetVarga Imre. Az asszimilálódás