Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

II. Néprajzi helyzet - Varga Imre: A statisztika tükrében

Év Abszolút számokban Ezrelékben 1925 9.520 11-99 1926 8.351 10-21 1927 7.484 9-06 1928 8.130 9-74 1929 7.233 8-58 1930 8.690 10-22 Év Abszolút számokban Ezrelékben 1931 7.062 9-84 1932 7.265 10-10 1933 5.818 8-05 1934 5.794 8-05 1935 5.607 7-50 1936 5.162 6-85 Összesen 80.116 Összehasonlításképpen csak más nemzeteknek az 1936-ik évben elért szaporulatát állítom ide: a csehszlovákok 1925-ben még 10*07 ezreléket szaporodtak; 1936-ban már csak 4'23 ezreléket. Ha pedig külön vesszük a csehországi csehszlovákokat, vagyis a csehszlovákokból a cseheket, arra a meglepő eredményre jutunk, hogy iá csehek 0'93 ezrelékkel a legrosszabbul szaporodnak a köztársaságban. A szlovákiai csehszlovákok 1936-ban 10'05 ezreléket szaporodtak. De ta németek szaporulata is nagyon kevés, mert az 1925-ös 6'31 ezrelékből 1936-ban már csaik 1'74 maradt. Ugyancsak 1936-ban a lengyelek 4'83 ezreléket, a zsidók pedig 543 ezreléket szaporodtak. A köztársaság legjobban szaporodó nemzetisége, óriási esése ellenére is, még mindig az orosz, illetve ruszin, mert 1936-ban is 15'16 ezreléket szaporodott. Ezek után a tények után ítéletbe foglalhatjuk azt, hogy a ruszinok után a kisebbségi magyarság szaporodik Csehszlovákiában a legjobban. Ennek az erőnlknek ia legközelebbi népszámláláskor már számokban is kifejezésre kell jutnia, hiszen a nemzettestünkről már 1930-ig leváltak azok a tömegek, amelyek igazában sohasem tartoztak a magyarság testéhez s leválásukkal csak a fogyás hamis állítását juttatták el a köztudatba. Most már bizonyos mértékig megtisztulva, a többi nemzetiséggel szemben kifejezésre fog jutni biológiai életerőnk is. A csehszlovákiai nemzetiségek szaporodása 1925-től 1936-ig a következő képet mutatja: (A táblát lásd a 47. oldalon!) Nem lesz érdektelen, ha végignézünk befejezésül a magyarlakta vidéken abból a szempontból is, hogy milyen sűrű a lakosság elhelyezkedése. Természetes, hogy az alföldi területeken az életlehetőség nagyobb mértékben van meg s ezzel egy üt jár aiz is, hogy sűrűbben vannak a községek,— eltérőleg a nagy alföldi viszonyoktól — mert nálunk tanyarendszer már nincsen sehol. A földosztással eltűntek már a magyarlakta területeken a majorok is. Ezzel szemben a sűrűbb egységek kisebbek, mint Szlovákia bármelyik más vidékének a települései. A magyarlakta területen a négyzetkilométerre eső lélekszám a szlovákiai és kárpátaljai átlagszám fölé emelkedik 46