Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

II. Néprajzi helyzet - Révay István: A demográfia tükrében

radv. 13 -J- 42 = 55) mutat immár csak kisebbségi-vegyes jelleget. Az eredetileg 76 többségi-vegyes helység közül az eltolódott 42 helyébe 115 eddig tisztán magyar hely (maradv. 34 + 115 = 149) került. A tisztán magyar" helységek kategóriája tehát — a népszámlálási eredmények szerint — 115 helységgel apadt. Ezeket az eltolódásokat egyébként a csehszlovák nemzetiségű agrártelepítés is befolyásolta. A többségi-vegyessé vált helységek közül 21, a kúsebbségivegyessé vált helységek közül 5 telepítés útján nyerte új jellegét. (Ezenfelül még 13 önálló községgé alakított telepet is létesítettek a magyar helységek kataszteri területéből, ezek új szigeteket alkotnak nyelvterületünkön.) E felsorolt adatok világítják meg nyers vonásokban kisebbségi hélységállományunk eredetszerinti és összetételi struktúráját, egyben érzékeltetik a csehszlovák népszámlálási eredményekben tükröződő tendenciákat. Az első kérdés, mely nyelvterületünk vizsgálatánál felmerült, hogy bír-e a Csehszlovákiához kapcsolt magyarok által lakott hosszú peremi sávterület egy elkülönült nyelvterület jellegével. Akár geográfiád, akár etnográfiai szempontból tekintjük a kérdést, a válasz reá feltétlenül pozitív. Indulási helységmérlegünket képező 818 helység közül 788 — azaz 96.33% — alkotott közvetlen államfordulat után összefüggő zárt tömbterületet és csupán 30 helység — 3.67% — képezett különálló kis szigeteket. Ha a tömbterület élesebben kinyúló kiszögeléseit is a szigetekhez számítjuk, a nemzárt jellegű területrész akkor sem éri el nyelvterületünk 10%-át (csak kb. a 7%-otéri el). Földrajzi tekintetben tömbterületünk csupán egyetlen helyen szakadt meg (Kassa alatt), s bár még egy szakaszon (Balassagyarmat ipolyinneni kataszteri területéből alakított TótGyarmatnál) teljesen leszűkült, szélessége a nyugati területrészen 55, középszakaszán 30, a keleffci részén pedig 35 kilométernyire is kiszélesül (hossza 800 és egynéhány km). Ez a 788 helység által alkotott tömbterület tökéletesen tömör kisebbségi terepet is képezett*, mert mindössze 23 nem kisebbségi jellegű községet zárt magába, melyek 13 szigetet alkottak. Nincs itten hely nyelvhatárunk aprólékos kijelölésére, csupán nagyjából futunk végig rajta. Nyugatról kezdve: Pozsony, Vereknye, Eberhard, Cseklész, Németgurab, Egyházfa, Nagymácséd, Galánta, felette Vága, majd Vecse, Tardoskedd, Érsekújvár, Besenyő, Pózba, Verebély. Verebélytől két hosszabban kiszögellő félsziget nyugat felé: az alsó végpontjai Kiskér és Nagyemőke, a felsőé Gerencsér és Lédec. Verebélytől tovább Kiskoszmály, Kálna, Léva, Bori, Deménd, Egeg, Palást, Csáb, Bátorfalu, Nagyzellő, Jelsőc, Losonc, Pinc, Rimaszombat, Pádár, Deresk, Gice, Csetnek, Kőrös, Csúcsom, Rozsnyó, Jászó, Nagyida, Migléc. A folytonosság itt megszakad és *