Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

II. Néprajzi helyzet - Révay István: A demográfia tükrében

A 91 helység, ahol 1773-ban magyar még nem található, ekként oszlott meg: 66 volt szlovák, 15 russzin, 9 német és 1 román. A 91 helység közül 35 (21 szlovák, 8 russzin, 6 német) a magyar nyelvterület belsejében alkotott szigeteket és ekként magyarosodott, vagy magyarosodott részben el. Ezeknek asszimilációja többé-kevésbbé magátólértetődő folyamat volt, bár meg kell jegyezni, hogy körülbelül felük csak részlegesen lett magyarrá. Nyelvhatárunk észak felé való kitérjeszkedése útján további 44 helység (36 szlovák, 5 russzin, 3 német) lett magyar, de nagyobbára csak részben magyar. Ez a 44 helység állományunknak mindössze 5.37%-át tette ki. Itt a nyelvhatár különböző pontjain elszórt helységekről, vagy kisebb helysiégcsoportokról van szó, amelyek egyenként amúgyis a magyar nyelv hatókörébe estek. Ennek a nyelvhatánmenti terjeszkedésnek százalékaránya mutatja, hogy jelentékeny frontális térhódítás, vagy nagyobb összefüggő teriilet bekebelezése nem történt. A hátralévő 12 elmagyarosodott, nagy részben magyarrá lett helység a nyelvhatárunk feletti másnyelvű területen lett magyarrá, illetőleg ezekkel nyelvszigeteink gyarapodtak (megosztásuk: 9 szlovák, 2 russzin, 1 román). Ezek között néhány ipari telepítés is van. Azon 24 helység közé, melyeknek nyelvi adata az 1773. évi Lexiconban hiányzik, nagyobb városok (ezeknek nyelvi adatait nem közölte) lés az akkori időben önálló községeket még nem alkotó puszták tartoznak, továbbá néhány későbben telepített hely is idetartozik. Részletesebben összegezve helységállományunk eredetszerinti osztályozását, a következő adatokat kapjuk: állandóan magyar (közte 17 magyarabbá lett) 634; magyar, de fokozatosan nemzetlenedő 69; magyarosodott 91; kiindulási adat nélküli 24. összesen: 81?. A csehszlovák népszámlálások kimutatásai szerint e helységkontingensből az 1921. évi számlálás alkalmával 13, az 1930. évi számlálás szerint további 45 veszítette el magyar jellegét, összesen tehát 58 helység. Származásszerint az elveszett községek megoszlása a következő: 30 (az elveszett helységek 51.37 %-a) a magyarosodottak közül való (24 volt szlovák, 2 volt ruszin, 4 volt német), 25 (azaz: 43.10%-a) a régóta szlávosodó valamikori magyar többségű hely, azután 2 nagy városunk (Pozsony és Kassa) és 1 állandó jelleget mutató magyar hely. A további 760 helység az 1930. évi népszámlálás után is megmaradt magyar jellegűnek, csak lakosságuk összetételében tükröznek adataik nagyfokú eltolódásokat a magyarság kárára. De erről lentebb lesz szó, most lássuk a megmaradt helységek származás, szerinti statisztikáját. Ez a következő: Magyar eredetű 633 (83.29%) helység. Magyar eredetű szlávosodó 44 (5,79%) „ Magyarosodott Kiindulási adat nélküli 61 (8.03%) 22 (2,89%)