Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938
I. A keresztény egyházak - Baráth László: Az evangélikusok
tott meg a Szövetség a böjti előadássorozatok rendszeresítésével is. A húsvét előtti böjti időszakban ugyanis rendszerint 3—5 magyar egyházból körzet létesül. Az egyházi és világi élet kiválóságai a körzethez csatlakozott egyházakat végiglátogatják és minden egyházban vallásos est keretében előadást tartanak, újabban a magyar evangélikus cserkészet megszervezése is erősen foglalkoztatja az illetékes köröket. Magyar jellegű evangélikus árvaház Kassán a Bethesda, melyet a magyar evangélikus leánykör tart fenn, dicséretes ügybuzgalommal. A legújabb keletű megállapodás alapján a volt rozsnyói árvaház a rozsnyói evangélikus egyház tulajdona lesz, s így egy újabb fontos szervvel fogja gazdagítani ez a nagymultú egyház a szlovákiai magyar evangélikus közösséget. A belmissziói élet, valamint a helyes egyházpolitika céljait szolgálja a magyar evangélikus sajtó. A Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség hivatalos lapja az »Evangélikus Lap«, mely éveken át Lie. Fizély ödön gondos szerkesztésében, jelenleg pedig Fábry Viktor egyházi elnök vezetése alatt álló szerkesztő-bizottság irányítása alatt egyre gazdagabb tartalommal jelenik meg. Tisztára beimissziós célokat szolgál az »Orgonaszó«, mely az Evangélikus Lapnak melléklete. Egyre nagyobb elterjedtségnek örvend a »Luther« című harcos néplap, mely Varga Sándor rozsnyói lelkész szerkesztésében jelenik meg. Missziót teljesít a Stadtrucker Gyula szerkesztésében évente megjelenő »Evangélikus Nap'tár« is. Hogy a naptár mily közkedveltségnek örvend, jellemző, hogy az utóbbi évek kiadásaiból minden példány maradéktalanul elfogyott. A közös munka és összetartás jegyében folynak le a nyári konferenciák és munkatáborok is, ahol az egész magyar evangélikus ifjúság képviselete találkozik, hogy hitben és tapasztalatokban meggazdagodva folytassák a közös munkát. A belmissziói élet megszervezése terén hervadhatatlan érdemei vannak Chován Sándor csetneki lelkésznek. Ugyancsak fontos feladatot teljesített a Szövetség a magyar énekeskönyv kiadásával. 1929-ben ugyanis új magyar templomi énekeskönyvet adott ki, mely már az összes szlovákiai magyar evangélikus egyházban használatban van. Az énekeskönyv kiadását a Kosztolányi-család nemes áldozatkészsége 'tette lehetővé. Nemkevésbbé szükséges lépés volt a magyar hittankönyvek megírása és kiadása is, noha még ezen a téren most is sok a hiány, s csak a losonci közgyűlésen határozta el a Szövetség, hogy most már az összes hiányzó hittankönyveket megíratja és kiadja. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a magyarországi tankönyvekre fennálló tilalom miatt a hittanórákon rendszerint jegyzetekből kellett az ifjúságnak tanulni. Ettől eltekintve, több helyen a hitoktatás sem volt megfelelő kezekben. így semmi biztosíték nem volt arra, hogy a hittantanítás dicsőséges egyháztörténetünk és a magyar protestantizmus tradíciói alapján történik. Az egyetemi tanuló ifjúság lelki gondozását is kézbevette a