Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

I. A keresztény egyházak - Baráth László: Az evangélikusok

egyház csak 1931 Jben, a komáromi pedig 1937-ben lett az egyetemes egyház tagjává. Az államfordulatot követő időkben a magyar evangélikusok nemzetiségüknél fogva kisebbséggé váltak a szlovákiai egyetemes evangélikus egyházban. A helyzet igen lassan tisztázódott, bár a magyar lutheránia vezetői az első pillanattól igyekeztek a kisebbség jogait biztosítani a többséggel szemben. Nagyban megnehezítette a szervezkedést, hogy a magyar evangélikusok az országban elszórtan élnek s a magyar evangélikus egyházak ágy Pozsonytól Ungvárig sehol sem alkotnak zárt területet. Ekkor állanak a szervezkedés élére Bándy Endre, Egyed Aladár, Lie. Fizély Ödön, Endreffy János, míg a világiak részéről a mozgalmat Szent-Ivány József vezeti, aki időközben a prágai parlament magyar képviselője és a kisgazdapárt vezére lett. A szervezkedési munkának első látható jele az 1922. évben Léván összehívott értekezlet, melyen úgyszólván az összes magyar egyház képviselteti magát és megalakul a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség. Hogy a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség jelentőségét és lényegét megértsük, ismerni kell a kisebbségi sors kihatásait a vallási életre. Ahol tisztán magyar hívekből áll az egyház, ott a kisebbségi kérdés az egyház kebelében vagy egyáltalában nem jelentett újabb feladatot, vagy pedig csak igen alárendelt kérdésekben. Ezzel szemben az egyházközség viszonya az esperességhez, illetve a püspökséghez már a kisebbségi kérdéskomplexumba tartozik, lévén ezek a felsőbb szervek szlovák, tehát többségi vezetés alatt. Ahol viszont a magyar nemzetiségű evangélikusok az egyházközségnek csak bizonyos hányadát alkotják, ott a kisebbségi kérdés kiterjed az egyházközség belső életére is., így a kisebbségi kérdés egyházpolitikai viszonylatban is mindenütt felmerül (kivévén a két szabad egyházat, ahol viszont pénzügyi nehézségek állanak elő a kongnia megvonása miatt). S míg a többség felsőbb adminisztratív szervek formájában szervezetten és egységesen állt, a kisebbség kénytelen volt ezt a szervezettséget megalkotni, hogy a hivatalos szervezettel szemben legalább mint erkölcsileg teljesen egységes és hivatott szerv tudjon fellépni. A kisebbségi helyzetnek ez a tényfelismerése hozta létre a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetséget. A szövetség részben tehát annak a hiánynak pótlását célozta, ami az államfordulat után a magyar evangélikus hatóságok és egységes szervezet elvesztésével keletkezett. A szövetség minden évben megtartja közgyűlését Szlovákia más és más városában, ahol az összes magyar egyház képviselteti magát és az összes kérdéseket behatóan megtárgyalják. 1937 november 13-án már 15. közgyűlését tartotta Losoncon. A szövetségnek egyes magyar egyházak, de ettől függetlenül az egyes magyar evangélikusok is tagjai lehetnek. Legfőbb fóruma az évente tartott közgyűlés. A szövetség választmánya évente többszer is ülésezik, míg az elnökség szükség szerint azon-