Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938

V. A műveltség sorsa - Brogyányi Kálmán: A művészet

sem jött Szlovákiába úgy kiállítani, hogy meg ne kerülte volna az itteni hivatalos magyar művészeti szervezeteket. Tisztára üzleti vállalkozássá süllyedt így kirándulásuk, amelyek a mai nehéz gazda,sági életben ugyan már teljesen megszűntek, de a konjunktúra éveiben rendszerezett volt. Még Iványi-Grünwald Béla szlovákiai útja is ilyen kereskedelmi rendezés volt, egybekötve a régebben eladott képeinek hitelesítésével. Élelmes képügynökök sora; tömte a szlovákiai magyar úri szalonokat a pesti giccsfestők munkáival. Innen védekezni nagyon nehéz, odaátról intézkedés még ma is késik, így akaratlanul is az anyaország kultúr gyarmatává váltunk az anyaországbeli kultúra áldásai nélkül. A könyvpiacon még reménytelenebb a helyzet. A művészetért, könyvért ilymódon kiadott pénz teljesen kiesik az érték egészséges körforgásából és nem válik a művész anyagi alapjainak javulásával újra művészetté és értékké. Az anyagi és erkölcsi kár, mely a szlovákiai magyar művészeti életet érte így, eltörpül a szellemi és művészeti kár mellett. Művészeink teljesen elvesztették az anyaországbeli művészettel való közös fejlődési 'kapcsolatot. A prágai művészet közvetítésével ;a; szürrealizmus, majd az új realizmus hatása vonult végig művészetünkön. Mind a kettő mögött <a, hangsúlyozott szociális tartalom jelentkezik. Érdekes megjegyezni, hogy A. Breton 1935-ben megjelent újabb szürrealista kiáltványát, amelyben a szürrealizmus politikai helyzetéről számol be, elsőnek Prágában adta elő. Az új realizmus hulláma, mint a szocializmus első művészeti formája, megtermékenyítette az egész modern cseh piktúrát is. A művészet így politikai magatartást fejezett ki. Az új realizmus is hasonló áramlattal jött Oroszországból. A valóság, a mindennapi élet szemlélete tükröződik benne vissza, az eredeti program szerint, mely nem leplezi a művészet illúzóival a dolgozó ember tényleges helyzetét a társadalomban és a természetben. A finomabb és a művészet belső kérdéseihez közelebb jutott szürrealizmusnak sok szép alkotást köszönhetünk Szlovákiában, addig az új realizmus eredeti programmjából nagyon keveset váltott be, azt is inkább a grafika és a plakát területén, mint a nagy művészi méretekben. Művészetünk általános képe így meglehetősen tarka. A régebbi évjáratból való művészek akadémikus és naturalisztikus felfogása mellett a fiatalabb művészek minden nyugati hatásra erősen reagáló művészete helyezkedik el. Valami kozmopolita szellem leng alkotásaik felett, az ú. n. modern építészet műveihez hasonlóan, amelyből hiányzik a nemzeti szellem és az eddigi fejlődés eredményeinek, a művészi tradíciónak hatása. Húmusz nélküli, gyökértelen művészet a miénk, alig egy millió magyarság nem szolgálhat a kisebbségi sorsban művészethordozó rétegül, különösen akkor nem, amikor a szellemiek és a művészet szükséglete nem jelent nála sem nemzeti, sem pedig társadalmi igényt. A saját társadalmától és az anyaországbeli művészeti élettől egyaránt elhagyott művészeink sorsa néha heroikus, mert reménytelen és kilátástalan feladatra vállalkoztak: kifejezni egy kor, egy nemzetdarab szellemiségét a művészet 10