Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-01-01 / 1. szám - A Kazinczy Könyvszövetkezet hírei
A KAZINCZY KÖNYVSZÖVETKEZET HÍREI A Kazinczy Könyv- és Lapkiadószövetkezet decemberben tartotta Kassán évi rendes közgyűlését. Az ülés jelentősége abban áll elsősorban, hogy a szövetkezet e közgyűlésén bővítette ki kereteit s a szlovenszkói magyarság vezető kultúrmunkásainak néhány számottevő tagját választotta igazgatóságába. Ezáltal is azt a gondolatot szolgálta a Szövetkezet, hogy létrehozni segítsen a szlovenszkói magyar kultúrélet egységét. Szent-lvány József, a szövetkezet elnöke vezette a gyűlést s elnöki megnyitójában a szentiváni kúria idejére emlékezett vissza, amikor a Könyvszövetkezet megalakult. Az általános gazdasági válság a szövetkezetét sem kerülte ki, de a szövetkezetét s az általa képviselt eszmét sikerült mégis megmeneni. Majd a Magyar írás s a Könyvszövetkezet megjelent a budapesti könyvnapon is, később divat lett a mai kisebbségi irodalmunkról beszélni, írni, olvasni, ott, ahol eddig szóba sem került, felfigyelt a közönség, a kereskedelem s ma kapós a szlovenszkói magyar író kézirata. A szövetkezetnek nem célja a szlovenszkói írók termésének kizárólagos kiadójaként lépni föl, a szövetkezet feladata az őrhely feladata, amely féltve őrzi ai kincseket s figyeli a kultúreseményeinket. A mi feladatunk a magyar lélek sajátosságának vigyázása, hogy ezek irodalmunkból ki ne vesszenek. Nemcsak aizért, hogy magyarságunk tudatossá váljék bennünk, de azért is, mert éppen ez a sajátos magyar íz és zamiait igen sok magyar sikert hozott a külföldön is és mindig a primitív népi értékek felé fordul a nagy európai népek intelligenciájának érdeklődése, — mondotta többek között Szent-lvány József elnök. Majd melegen üdvözölte a szövetkezet munkaterére visszatérő dr. Sziklay Ferencet s ismertette azokat a terveket, amelyek a szövetkezet jövendő munkája terén szóbajöhetnek. A nyitrai HID-mozgaJommal, a SzMKE-vel szorosabb kapcsokat akar a Szövetkezet fűzni s elsőrangú feladatának tekinti népművelő munkák kiadását. A Magyar írást irodalmi koncentráció irányában kell kifejleszteni, a könyvbarát társaságot megerősíteni s kiadványainkat az eddiginél erőteljesebben terjeszteni. Legközelebbi könyve egy nagy magyar lírai antológia lesz a kiadóvállalatnak. Ebben az antológiában a csehszlovákiai magyar líra is méltó helyet fog kapni. Folyamatban van a Rákóczi-idők szellemi és tárgyi értékeinek felkutatása. Foglalkozik a Szövetkezet a csehszlovákiai magyar írók bibliográfiájának összeállítása kérdésével, majd tervbevette Féja Géza magyar irodalomtörténetének kiadását. „Munkánk szelleme és vezető eszméje, — folytatta előadását az elnök, — a korszerű magyar szellemiség és öntudat nevelése, mely természetéből kifolyólag a keresztény erkölcsi alapon áll, kritikai mércénk a tiszta irodalmiság keresése." A közgyűlés elfogadta az előterjesztett 1935. évi zárószámadásokat s az új igazgatóság tagjaiul megválasztotta Szent-lvány József, dr. Sziklay Ferenc, Gömöry János, Lükő Géza, Fábry Viktor, Szombathy Viktor, Tamás Laijos, Haltenberger Ince, Hevessy László, dr. Szepessi Miksa, Schubert Tódor, dr. Staud Gábor, Kristóff Sándor és dr. Groó Géza részjegyeseket.
