Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-01-01 / 1. szám - Szinház, film - Muhoray Elemér: Budapest színház. Nemzeti Szinház. Magyar Színház. Pesti Szinház. Művész Szinház. Royal Szinhaz

a különböző színházi érdekcsoportok alakulására és arra is, hogy ezeket az érdekcsoportokat tisztán gazdasági természetű érdekek hozták létre. Azt a feltevésünket, hogy ezek ,a csoportok valódi művészli érdeket nem képvisel­nek, a műsoruk félreismerhetetlenül bi­zonyították és már most nyilvánvalónak látszik, hogy a még színfalak mögé rej­tett gazdasági harc rövid időn belül eldől. Az eredmény csak az lehet, hogy egyes színházakba időre beköltözik a csönd. Le kell szögeznünk, hogyha csak egyetlen egy száj is elhallgat, ha csak egyetlenegy kézből is kihull a toll vagy az ecset, mely a magyar szellem­kultúrát szolgálta és hirdette — pótol­hatatlan veszteséget érzünk. Milyen hatásának kellene lenni öt „csendes" színháznak? Különösen, ha tudjuk, hogy legalább száz színész és harminc mű­szaki alkalmazott újra visszakerül előb­bi bizonytalan és kenyértelen helyze­tébe. Ha iái ma még működő öt színház mű­soranyagát vagy a darabok íróit a nem­zeti-kultúra mérlegére tesszük,, akkor azok működésének megszűnését szük­ségszerűen helyeselnünk kellene, mert működésüket a nagy magyar közösség, különösképen a faj mindenkori fenn­tartó ereje a nép szellemisége érdeké­ben károsnak kell minősítenünk épen a népnek szellemkultúránkba történő szorosabb bekapcsolódása érdekében s küzdenünk kell az általuk képviselt idegen szellemiség ellen, mert útját állják az új magyar színháziművészet kialakulásának. NEMZETI SZÍNHÁZ. Á r ú h á z. Andaii Ernőt hova-tovább a Nem­zeti Színház háziszerzőjének tekinthet­jük. Ezt a díszes jelzőt általában olyan írók sokták kiérdemelni, akiknek irodal­mi értékük legtöbbször kétséges. Az ő értékét illető kétkedésükben az Árú­ház bemutatója után csak megerősöd­tünk. Az Árúház témája egyáltalán nem színpadi, inkább valami filléres regény­­témiai. Ugyanolyan bonyodalmas, sok­színű és legalább is színpadról rárasz­­tó. Meséje sok apró s nagyobb cse­lekményből tevődik össze az egyszerű sikkasztástól a gyilkosságig. Lehetőleg mindennek az ellenkezője történik, mint ahogy várjuk és mint rendszerint a detektivregényekben lenni szokott. De míg a detektivregény a legintelli­gensebb olvasó számára is jelenthet bizonyos időben szórakozást, addig a darab így színpadon tálalva inkább bosszantó. Hiába követ el a színház mindent a darab sikere érdekében, az­zal a művészi értékelés rangsorában mégis alacsony helyezést kaphait az árúház. Pénz, pénz, pénz. Barabás Pál most mutatkozott be a> Nemzeti Színház színpadán. A fiatal szerzőnek ez második darabja. Ha megállapítjuk róla, hogy tehetséges, azt csak aiziért tesszük, mert a sok és határozottan felismerhető, más szer­zőktől átvett és elkopott jelenet között akad néhány egyéni és többetmondó pillanat is. Darabjának főszereplője mint már annyi más darabnak, a Pénz. Legfőbb hibája, mint általában a pénzzel foglal­kozó daraboknak, hogy a Pénz nála nem válik eleven szereplővé. Túlságo­san költői módon bánik vele és így éppen a főszereplőt nem tudja elfo­gadhatón végigvezetni a darabon. Amint a Pénz, a főszereplő kihull a meséből, az kissé erőltetetté válik. A szociális elkeseredés veszi át a vezér­­hiaingot. Egy harmincéves díjnok, kiben éppen azért bíznak meg, mert szegény, egy váratlan fordulat által sok pénz­hez és még több hatalomhoz jut. Ez az ember, mint minden szegény ember, elkeseredettségét alaposan kihasznál­ja. Hatalmát arra használja fel, hogy ki­buktassa a személyzet rémét, a gőgös vezérigazgatót. Nem tud sem a pénz­zel, sem a hatalommal bánni s így leg­kedvencebb álma sem valósul meg, hogy a személyzet sorsán enyhíthes­sen. De saját életében sem áll be sem­miféle javulás, mert az élet éléséhez sincs tehetsége. Barabás Pál nagyon sokat köszön­het a minden tekintetben bőkezű ren­dezésnek és néhány színésznek, kik alakításaikkal teljes értékű művészetet nyújtottak. A vezető főszerepet Ma k­­láry Zoltán játszotta. Ö elismerten egyik legtehetségesebb magyar szí­nészi, de a főszerepekhez okvetlenül szükséges nagyobb „lélekzet" nem áll rendelkezésére. Néhány jelenésben így is felejthetetlent nyújt. Csortos a vezérigazgató másodrangú szerepében is szinte a darab főszereplője. Dajka

Next

/
Thumbnails
Contents