Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-01-01 / 1. szám - Szinház, film - Muhoray Elemér: Budapest színház. Nemzeti Szinház. Magyar Színház. Pesti Szinház. Művész Szinház. Royal Szinhaz

a különböző színházi érdekcsoportok alakulására és arra is, hogy ezeket az érdekcsoportokat tisztán gazdasági természetű érdekek hozták létre. Azt a feltevésünket, hogy ezek ,a csoportok valódi művészli érdeket nem képviselnek, a műsoruk félreismerhetetlenül bizonyították és már most nyilvánvalónak látszik, hogy a még színfalak mögé rejtett gazdasági harc rövid időn belül eldől. Az eredmény csak az lehet, hogy egyes színházakba időre beköltözik a csönd.

Le kell szögeznünk, hogyha csak egyetlen egy száj is elhallgat, ha csak egyetlenegy kézből is kihull a toll vagy az ecset, mely a magyar szellemkultúrát szolgálta és hirdette — pótolhatatlan veszteséget érzünk. Milyen hatásának kellene lenni öt „csendes" színháznak? Különösen, ha tudjuk, hogy legalább száz színész és harminc műszaki alkalmazott újra visszakerül előbbi bizonytalan és kenyértelen helyzetébe.

Ha iái ma még működő öt színház műsoranyagát vagy a darabok íróit a nemzeti-kultúra mérlegére tesszük,, akkor azok működésének megszűnését szükségszerűen helyeselnünk kellene, mert működésüket a nagy magyar közösség, különösképen a faj mindenkori fenntartó ereje a nép szellemisége érdekében károsnak kell minősítenünk épen a népnek szellemkultúránkba történő szorosabb bekapcsolódása érdekében s küzdenünk kell az általuk képviselt idegen szellemiség ellen, mert útját állják az új magyar színháziművészet kialakulásának.

NEMZETI SZÍNHÁZ.

Á r ú h á z.

Andaii Ernőt hova-tovább a Nemzeti Színház háziszerzőjének tekinthetjük. Ezt a díszes jelzőt általában olyan írók sokták kiérdemelni, akiknek irodalmi értékük legtöbbször kétséges. Az ő értékét illető kétkedésükben az Árúház bemutatója után csak megerősödtünk.

Az Árúház témája egyáltalán nem színpadi, inkább valami filléres regénytémiai. Ugyanolyan bonyodalmas, sokszínű és legalább is színpadról rárasztó. Meséje sok apró s nagyobb cselekményből tevődik össze az egyszerű sikkasztástól a gyilkosságig. Lehetőleg mindennek az ellenkezője történik, mint ahogy várjuk és mint rendszerint a detektivregényekben lenni szokott. De míg a detektivregény a legintelligensebb olvasó számára is jelenthet bizonyos időben szórakozást, addig a darab így színpadon tálalva inkább bosszantó. Hiába követ el a színház mindent a darab sikere érdekében, azzal a művészi értékelés rangsorában mégis alacsony helyezést kaphait az árúház.

Pénz, pénz, pénz.

Barabás Pál most mutatkozott be a> Nemzeti Színház színpadán. A fiatal szerzőnek ez második darabja. Ha megállapítjuk róla, hogy tehetséges, azt csak aiziért tesszük, mert a sok és határozottan felismerhető, más szerzőktől átvett és elkopott jelenet között akad néhány egyéni és többetmondó pillanat is.

Darabjának főszereplője mint már annyi más darabnak, a Pénz. Legfőbb hibája, mint általában a pénzzel foglalkozó daraboknak, hogy a Pénz nála nem válik eleven szereplővé. Túlságosan költői módon bánik vele és így éppen a főszereplőt nem tudja elfogadhatón végigvezetni a darabon.

Amint a Pénz, a főszereplő kihull a meséből, az kissé erőltetetté válik. A szociális elkeseredés veszi át a vezérhiaingot. Egy harmincéves díjnok, kiben éppen azért bíznak meg, mert szegény, egy váratlan fordulat által sok pénzhez és még több hatalomhoz jut. Ez az ember, mint minden szegény ember, elkeseredettségét alaposan kihasználja. Hatalmát arra használja fel, hogy kibuktassa a személyzet rémét, a gőgös vezérigazgatót. Nem tud sem a pénzzel, sem a hatalommal bánni s így legkedvencebb álma sem valósul meg, hogy a személyzet sorsán enyhíthessen. De saját életében sem áll be semmiféle javulás, mert az élet éléséhez sincs tehetsége.

Barabás Pál nagyon sokat köszönhet a minden tekintetben bőkezű rendezésnek és néhány színésznek, kik alakításaikkal teljes értékű művészetet nyújtottak. A vezető főszerepet Ma kláry Zoltán játszotta. Ö elismerten egyik legtehetségesebb magyar színészi, de a főszerepekhez okvetlenül szükséges nagyobb „lélekzet" nem áll rendelkezésére. Néhány jelenésben így is felejthetetlent nyújt. Csortos a vezérigazgató másodrangú szerepében is szinte a darab főszereplője. Dajka