Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-10-01 / 8. szám - Kritika - Thurzó Gábor: Erdősi Károly: Mumiák és minarétek - Thurzó Gábor: Molnár Kata: Égnek a mécsek
De menti Fejtő Ferencet és kitűnő, meggondolkoztató, férfias szándékú könyvét, hogy nemcsak nála jut erre az érzésre az avatatlan, hanem a nemzedékének csak egy kicsit is önállótlan, kicsit is kiváncsi tagjainál is. Fejtő határozott mondanivalója és határozott célzatú esszéista, pontosan ellentéte annak, aki könyvét írta. Talán, ha az ellentét kiegyenlítődik, a kettő egymásra talál, a minta eltűnik és marad Fejtő maga, aki valószínűleg — hiszen egészen más stílusú, más magatartású tanulmányai erről vallanak — éppen olyan kitűnő lesz egyszer mesternek, mint ma — tanítványnak. THURZÓ GÁBOR. ERDÖSI KÁROLY: MÚMIÁK ÉS MINARETEK. Szent István Társulat kiad á sa, 1937. Az élőszó nyer irodalmi polgárjogot Erdősi Károly könyvében, a kötetlen, a maga személyes, szinte már intim varázsával ható élőszó. A stílus — amely különben olyan fontos és lényeges eleme Erdősi Károly sajátosan egyéni írói magatartásának — minden erőszakolt szándékosság nélküli. Nem kialakított, hideg fejjel kicirkalmazott műnyelv, hanem egyetlen és természetes megnyilatkozási formája az embernek is. Az oldott könnyedségű, vonzó közvetlenségű beszéd-tempó mögött az erős és határozott írói egyéniséget érezni, akinek közlésmódja saját és egyéni, a nyelv, amelyet beszél, csak az övé. Ennek a stílusnak nincs határozott és végleges metruma, előre megszabott szórendváza és nyelvi fordulathasználata, amelyben a mondanivaló engedelmesen követné a stílus sémáit. Ember van a szavak mögött, mindenre eleven reagáló ember, aki úgy beszél, ahogy pillanatnyilag érez, aki a szavakat nem megválogatja, hanem találóan, közvetlen ötletességgel használja és írói beszédének átforrósodása vagy lehiggadása mindig közvetlenül függ az élmény nagyságának erejétől. A stílus egyéniség műve, eredeti egyéniség dolgozza föl az utazás élményét is. Utazni: nagyon ritkán jelent ez világot-látást. Az igazi utazó az idegen kultórába utazik, mélyebben akarja megismerni az idegen földet, a lelkét keresi. Ezt keresi és találja meg Erdősi Károly is, a lelket, amely nélkül az idegen arcú emberek is éppen olyanok, mint az ismerős többiek. és éppen az élmény forró személyességével mélyreható kultúr-lélektani kalauz a legfontosabb, elkülönítő ismertető jele Erdősi Károly könyvének. Az így megmutatott és felfedezett Egyiptomnak — az örök vallásos egyiptomi lélek földjének — külön mondanivalója van az olvasó számára, önmagán túlra mutató mondanivalója. Az egyiptomi kultúra — amelyet olyan érdekes jelképességgel fognak közre a múmiák és minárétek, a lélek kultúrája, az istenhit egyedülálló nagyságának hirdetője, és minden meglévő és eltemetett szépségében igazi érdekesség a vallásos, építő érzés. Más szóval, tanúság a kereszténység mellett, amely feltételeivel talán egyik ősi kultúrában sem volt meg olyan elevenen, mint éppen az egyiptomiban. Az utazás aztán zengő, hatalmas tanulságban nyeri el teljes értelmét, amit Erdősi Károly, a papi író és utazó, remek ízléssel, semmit sem okvetetlen kihegyezéssel érvényesít. Erdősi Károly így mutatja meg Egyiptomot és természetesen — önmagát. Az egyéni táj-szemlélet könyve az övé és amikor személytelenül számof be élményeiről és elméletéről, minden betűje mögött ott érezni személyes jelenlétét: a hittel-vezetőt az egyszerű utazó helyett, a felelősséggel idegen világot bemutatót a csevegő, felületes kalauz helyett. THURZÓ GÁBOR. MOLNÁR KATA: ÉGNEK A MÉCSEK. Dante-kiadás. A mécsek három magyar nemzedék fölött égnek, virrasztónak és emlékeztetőnek. Három nemzedék: egy dunántúli fél-gentry, fél-német család története a negyvennyolcas idők viharaitól egészen az új század első pillanatáig. Ami ezzel a családdal történik, nagyon ismerős s mint a legtöbb nemzedék-regénynek, alcíme ennek is „Blüte und Verfall" lehetne Thomas Mann és a német család-regények szoros, kihagyástalan nyomán. De nemcsak a szerkezet hagyománya, a kötelező családi mondanivaló német ebben a könyvben, az ismert és minden fordulatában előre bejósolható esemény, hanem a tálalás kicsit ernyedtsége, a hangulatok elégikusart könnyeket fakasztó bágyadtsága és. az egésznek erotikusnál több, halál