Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-01-01 / 1. szám - Ónody Zoltán: Férfiak fehérben

Nem bírhat méltósággal egy mindenkinek kegyét kereső és határozott jellem nélkül való, aprólékos hibák és önzés miatt megróható orvos.

Az egyéni tulajdonságok és szokások közt különös fontossága van az orvos szellemi életének. Felesleges mondanom is, hogy minél magasabb rendű és minél tartalmasabb ez, annál értékesebb munkát végez s annál nagyobb lesz a befolyás, melyet környezetére gyakorol. Az orvos nagyon sok községben, sokszor még városban is, a legtöbb oldalú, legtájékozottabb művelt ember: foglalkozása, még ha sok is a dolga, jóformán rákényszeríti éppen az emberi jólét fokozására irányuló gondolatok közben, hogy tájékozódni igyekezzék a szocilológia, köznevelési ügy, közigazgatás, közgazdaság stb. legfontosabb tételei iránt. Sok orvos jelentősége, pláne kisebbségi életünkben, és működésének főjelentősége a közéletnek ilymódon tett szolgálataiban lesz.

Az orvosnak nem volna szabad annyira elfoglaltnak lenni, hogy semmi ideje sem marad a tanulásra. Törekednie kell arra, hogy napjai ne legyenek túltömve, időt kell szakítani egy kevés szórakozásra, pihenésre és csendben, elvonultam való olvasgatásra. Egyenesen szükségesnek tartom, hogy ennek egyszerre általános műveltsége érdekében történjék, megismerni a világirodalom Ignagyobb íróit, saját nemzete irodalmát elsősorban, némi filozófiai-pszichológiai, történelmi és kivált művelődéstörténeti járetosságra szerttenni. Ez a közművelődési téren való közreműködése érdekében szükséges. Ilyen módon beszéde, írása, sőt gondolkozása is csiszoltabb, társalgása vonzóbb lesz. Az emberek, főleg a beteg emberek és ezek hozzátartozói valahogy szeretik, ha az orvosukra felfelé kell nézniök, és nem szeretik, ha az egyszerűen mesterember, ki nagyon szűk gondolatkörben él. Kevés ember van, akinek jobban nem esik, tisztelni az orvost, mint lenézni.

Minden orvosnak van egy adottsága, ami nagy gyógytényező s amit fehér köpennyel együtt magára vesz s ez a szuggesztív hatás. Az orvos, ha nem akarja, akkor is szuggerál. Hangunknak, vonásaink játékának, szavaink, kifejezéseink megválasztásának különböző mértékben ugyan, elhihető, vagy ellenkezésre indító hatása van a betegre. A műveltebb, tekintélyesebb, vagy erősebb és vonzóbb egyéniségű orvosnak gyakorlata alatt lassanként a. vele egybehangolt, gondolatait, akaratát, szándékát megértők köre veszi körül, mely benne az orvos eszményét látja. Ezeknél legkönnyebb a szerepe az orvosnak. De vannak gyakran velünk nem egybehangzó lelkek, akiknél a pszichikus befolyás szinte lehetetlen.

A betegek naav része azonban élete utolsó percéig mindent elhisz, amit az orvos mond, még a hazugságot is. És van is egy közmondás, mely szerint, amikor az Isten a hazugságot bűnnek nyilvánította, az orvosokkal kivételt tett. Az orvos kötelessége a betegbe sugallni a jó reménységet s így az optimizmusa nem hagyja el. Vigyázni kell tehát az orvosnak, nehogy szeszélyes, hanyag, lobbanékony, vagy másként ellenérzést keltő magatartásával el ne rontsa a beteg és a maga közötti egybehangzás és a sziuggerálás lehetőségét. Az orvos munkájában — amikor főleg a lelki befolyás ígérkezik hatásosnak — van jogosultsága, sőt erkölcsi helyessége is, némi színészi szemfényvesztő és nem igazán gyógyító műveletnek is. És ebben nincsen csalás, mert minden szer gyógyszer, ami hatást tesz: az ígéret.. a félrevezetés, a máguszos arc, cifra készülék.

Az orvos magánélete maradjon titok. Az orvos magánügyeinek színpadára ne bocsásson idegeneket, ne lássák a>zok az orvos örömét, bánatát, balszerencséjét, ne lássák az embert az orvosban.

Különös gonddal kell kerülni a- beteg vallásos érzéseinek sértését, sőt minden érzelmi elfogultságát, akár politikai, akár társadalmi irányú legyen az, kerüni kell a családi és társadami érintkezések, összeütközések, vonatkozások kiváncsi tudakolását; művelt ember sohasem kíváncsiskodik.

Az orvosi pálya túltömöttsége s nagyon sok orvosnak a városokba való tömörülése megindította az orvosoknak a nagyobb falvakba való letelepedését s előre láthatólag mind többen és többen kényszerülnek falun kezdeni praxist. Ennek a ténynek figyelembevételével, nem lesz talán érdektelen, ha elmondok egyet-mást — a közvetlen tapasztalat alapján — a faluról, a pa-