Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-10-01 / 8. szám - Farkas István: Martin Rázus, az apostol
S aki e pár sort dalba rótta, Vagy olvassa: egy élet óta, Megy dolga jól. Ám egyszer az csak épúgy, mint én: Mély csöndbe porladoz majd szintén — Ki tudja hol?... FARKAS ISTVÁN: MARTIN RÁZUS, AZ APOSTOL Három évvel ezelőtt a nyíregyházi Bessenyei Irodalmi Körben tartottam előadást a modern szlovák irodalomról. Szemléltettem a költőket és az írókat s mindnyájuk között a legbővebben Martin Rázussal foglalkoztam, mint aki hozzánk, a csehszlovák állam területén élő magyarokhoz érzelmileg és munkásságban is a legközelebb állott. A századelő, mely a régi Magyarországon már betetőzte a liberalizmus gyors munkáját, egy hosszú pillanatra, mintha elfáradt volna éppen akkor, amikor a liptói szlovák fiú körültekint a világban és szülőföldjének szeretetétől át megi átitatva, népének új utakat keres. (Nincs talán még más valaki a szlovák irodalomban és a közéletben, akinek mnukássága annyira sokoldalú és nemzetnevelő hatású lett volna, mint Martin Rázusé. Az egyszerű szülők természetes életlátása, a Vág partján élő nép mindig bizakodó és derűs lelke, mely hol kis tettekben, hol nagy fajszeretetben, hol pedig dacos védekezésben éli ki magát, a kis Mártont úgy indítják el útjára, hogy acélossá és megnemalkuvóvá teszik egy egész, — sajnos, nála olyan rövid — emberi életre. Kétkötetes önéletrajzából, a Maroško és a Maroško študuje c'mű könyveiből meztelen realitással látjuk az embert és a költőt. Talán ebből értjük meg Adyval való barátságát is, mert mindketten törhetetlen harcosai voltak a szabad szónak, a< szabad nemzeti (nemzetiségi) életnek. A kis Mártonka, aki a magyar nyelvet csak a felsőbb iskolában tanulja meg, a volt Felvidéken mindenkinél élesebben látja, hogy fajtáját leggyakrabban nem az igazi magyarok veszélyeztetik, hanem a hivatalért, >a társadalmi rangért önmaguk gyermekkorát, származását megtagadó renegátok. Nekünk, magyaroknak, szinte olyan szükségünk volt errre a könyvre, mint Szabó Dezső jajkiáltásokkal tüzelt panasziratalira. Rázus indította el a múlt átértékelését, mely a mai szlovák írók legjavát kutatásra ösztönözte, s Tidó Gašpar, Jan Smrek, Milo Urban, Andrej Mráz és sokan mások Rázus láthatatlan hatására vetették fel a sokszor hangoztatott ,/magyarosítás" történetének igazibb átértékelését. Rázus ifjúságában a szlovák irodalom már bizonyos holtpontra jutott, s a nagy triász (Hviezdoslav, Kukučín, Vajanský) témáért a szó
