Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-06-01 / 6. szám - Duka-Zólyomi Norbert: Eötvös József társadalmi élete

melyet a szociáldemokrata, majd a kcmunizmus vezérei, elsősorban Lenin híres valláséi lenes művében vezettek a vallás ellen, amikor a narkotikum és félre vezetés címén harcoltak eleme. A jóhiszeműek nem a vallás ellen harcoltak, még nem is a vallás gyakorlati megnyilvánu­lásai ellen, az egyházak ellen, hanem az ellen, amit a liberalizmus saját támogatására cégérnek használt. — Eötvös tragikus lemondással álla­pítja meg ezt a tényt: „Azon ellentétet, mely az indusztrializmus miatt gyakorlatilag kö­vetett morál és a keresztény vallás elvei között létezik, nem egyenlít­heti ki senki a világon." EÖTVÖS ÉS A NEMZET. Eötvös általános emberi elveiben is közel áll hozzánk. Láthattuk, hogy éipen a demokráciáról hangoztatott felfogása mennyire friss, mennyire modern és ma új ébredés kezdetét jelenthetné. De egyéni­sége és munkája legközelebb a nemzetiségil nézeteiben áll hozzánk. Itt egy tévedésisel kell leszámolnunk. Akármennyire volt emberi Eötvös, — ahogy ezt már Gyulai is hangoztatta #és vele szemben kortársai sok­szor hibáztatták, —emberiessége nem a nemzeti lét negligálását jelen­tette, sem közömbösséget. Nála a kettő ideális szintézisben jelentke­zett egyszerre. Nem tudott külön magyar viszonylatokban gondolkod­ni, anélkül, hogy annak európai távlatait ne látta volna, de nem tudott sohasem úgy européer lenni, hogy közben meg' ne látta volna Ma­gyarországnak és nemzetének sajgó kérdéseit. A Falu jegyzője, Magyarország 1514-ben és Nemzetiségi kérdése ennek bizonyító példája. Eötvös felismerte a nemzeti erő nagy hatását a tömegekre. A XIX. század eszméinél a vezető eszmék között említi. Azt is meglátta, amit most a kisebbségi tudomány fedez fel újból részletesebben és pon­tosabban: hogyan alakult át a nemzet, mint kultúrális erő, szociális, gazdasági és politikai erővé. Amit modern nyelven úgy mondhatnánk: Hogyan alakult át a nemzet német felfogása francia felfogássá. A XIX. 'Század eszméinek befolyása az államra című művé­ben írja: Mindén nemzetiségi törekvés alapja: a felsőbb ségi érzete, célja: az uralkodás. És azt is észrevette, ami körül most olyan ádáz vitákat folytatunk: mi a nemzetiségi hovátartozás lényege. Eötvös úgy mondta: a nyelv és a nemzeti öntudat. Ebben a meghatá­rozásban az „és" szó különös, súlyos értelmet nyer. Nem csak a nyelv a nemzet lényege, ahogy az ő korában' sokan tévedtek és sokan' ma is tévednek. És nem csak az öntudat, melyek a '/liberalizmus állampol­gári viszonylatban annyira kiferdített. Ilyen kisebb tanulmány kereté­ben nem terjeszkedhettek ki felfogásának részleteire, de egyet ki kell hangsúlyoznom: Eötvös úgy határozta meg tudományosan a nemzeti kérdés minden elemét, hogy azt 60 évi távlatban is mai modern szem­mel, legtöbb elvi kijelentésében helyesnek és találónak kell elismer­nünk. Hisz ennek legszebb bizonyítéka az 1868-tól származó XLIV. szá­mú törvénycikkely, a Nemzetiségi törvény, Deák és Eötvös alkotása. A vezérelvek Eötvös elgondolásai, praktikus részét Deák, a cselekvés embere fogalmazta meg. Felfogása és fogalmazása olyan, hogy mai időnkben isi sok tekintetben példaképül szolgálhat. Pedig ezt a tör­

Next

/
Thumbnails
Contents