Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-06-01 / 6. szám - Duka-Zólyomi Norbert: Eötvös József társadalmi élete

melyet a szociáldemokrata, majd a kcmunizmus vezérei, elsősorban Lenin híres valláséi lenes művében vezettek a vallás ellen, amikor a narkotikum és félre vezetés címén harcoltak eleme. A jóhiszeműek nem a vallás ellen harcoltak, még nem is a vallás gyakorlati megnyilvánulásai ellen, az egyházak ellen, hanem az ellen, amit a liberalizmus saját támogatására cégérnek használt. — Eötvös tragikus lemondással állapítja meg ezt a tényt:

„Azon ellentétet, mely az indusztrializmus miatt gyakorlatilag követett morál és a keresztény vallás elvei között létezik, nem egyenlítheti ki senki a világon."

EÖTVÖS ÉS A NEMZET.

Eötvös általános emberi elveiben is közel áll hozzánk. Láthattuk, hogy éipen a demokráciáról hangoztatott felfogása mennyire friss, mennyire modern és ma új ébredés kezdetét jelenthetné. De egyénisége és munkája legközelebb a nemzetiségil nézeteiben áll hozzánk. Itt egy tévedésisel kell leszámolnunk. Akármennyire volt emberi Eötvös, — ahogy ezt már Gyulai is hangoztatta #és vele szemben kortársai sokszor hibáztatták, —emberiessége nem a nemzeti lét negligálását jelentette, sem közömbösséget. Nála a kettő ideális szintézisben jelentkezett egyszerre. Nem tudott külön magyar viszonylatokban gondolkodni, anélkül, hogy annak európai távlatait ne látta volna, de nem tudott sohasem úgy européer lenni, hogy közben meg' ne látta volna Magyarországnak és nemzetének sajgó kérdéseit. A Falu jegyzője, Magyarország 1514-ben és Nemzetiségi kérdése ennek bizonyító példája.

Eötvös felismerte a nemzeti erő nagy hatását a tömegekre. A XIX. század eszméinél a vezető eszmék között említi. Azt is meglátta, amit most a kisebbségi tudomány fedez fel újból részletesebben és pontosabban: hogyan alakult át a nemzet, mint kultúrális erő, szociális, gazdasági és politikai erővé. Amit modern nyelven úgy mondhatnánk: Hogyan alakult át a nemzet német felfogása francia felfogássá. A XIX. 'Század eszméinek befolyása az államra című művében írja: Mindén nemzetiségi törekvés alapja: a felsőbb ségi érzete, célja: az uralkodás. És azt is észrevette, ami körül most olyan ádáz vitákat folytatunk: mi a nemzetiségi hovátartozás lényege. Eötvös úgy mondta: a nyelv és a nemzeti öntudat. Ebben a meghatározásban az „és" szó különös, súlyos értelmet nyer. Nem csak a nyelv a nemzet lényege, ahogy az ő korában' sokan tévedtek és sokan' ma is tévednek. És nem csak az öntudat, melyek a '/liberalizmus állampolgári viszonylatban annyira kiferdített. Ilyen kisebb tanulmány keretében nem terjeszkedhettek ki felfogásának részleteire, de egyet ki kell hangsúlyoznom: Eötvös úgy határozta meg tudományosan a nemzeti kérdés minden elemét, hogy azt 60 évi távlatban is mai modern szemmel, legtöbb elvi kijelentésében helyesnek és találónak kell elismernünk. Hisz ennek legszebb bizonyítéka az 1868-tól származó XLIV. számú törvénycikkely, a Nemzetiségi törvény, Deák és Eötvös alkotása. A vezérelvek Eötvös elgondolásai, praktikus részét Deák, a cselekvés embere fogalmazta meg. Felfogása és fogalmazása olyan, hogy mai időnkben isi sok tekintetben példaképül szolgálhat. Pedig ezt a tör