Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-06-01 / 6. szám - Morvay Gyula: Pálinka

A pálinka szétfolyott közöttük. Gyerekek, emberek, asszonyok itták. Részeg kábul tsággal jártak az emberek. A pálinka! A pálinka! Mintha hallották volna ezt a kiáltást, amely a sarki kocsma felől szállt széjjel a majorba, onnét vissza a sötét kis naipszámosikunyihókba és megint tovább, tovább ... tudja Isten hányadik házig.

Torkukon szaladt le az ital, majd vérűikké változott az égő marás. Most már nem szabadulhattak tőle: romlott szájízzel, de csak ráfanyalodtak a pálinkára, amely mintha melegített volna a fagyos télben. A jégnél hidegebb borzongást mintha nem is vették volna észre. Azt hitték, hogy az nem az italtól, hanem a hidegtől van. Pedig' a halálos borzongás a pálinkától volt.

Romlás, szédülés, gyilkolás, megbomlott vérek: a pálinkától voltak.

Eladták a- pálinkát, azt hitték, hogy most már távol lesz tőlük ez a maró láng. Visszajött hozzájuk, mert rászoktak.

A hideg időben egymás után mentek az emberek a kocsmároshoz. Balogh Adám is elment.

— Adjon pálinkát! Nem tudok nélküle élni. Keserű, büdös is, de egy kicsit melegít. Fázom, tél van, adjon pálinkát.

Kerekes is jött.

Széles István is hozta kabátja alatt a decis üveget, amely azonban félliteres volt, csak ő nevezte el decisnek.

Kosári minden nap hangosan, csillogó szemekkel beszélt a kocstm álban. i

Ebédre, vacsorára onnét hívták haza.

A többiek otthon ittak.

— Olyanok vagyunk, mint a sáros, condrás malacok — mondta komoran Balogh Adám. Isszuk ezt a mérget, érti, ezt a fehér, de mégis piszok mérget.

— Már adom, hallom, hallom —mondta- neki' idegesen a kocsmáros.

— Mennyi az?

— Mennyi az?

— Három nyolcvan.

— Egy liternyi?

— Egy (liternyi. Kiönthetem és még egyszer kimérhetem.

— Nem azért kérdeztem. Egy liter három nyolcvan???

— Annyi. Kéz alatt, mert maguk adták el. Másképpen hat ötven.

— Minden répa ásónak ennyi???

— Pontosan ennyi. s

— Drága..

— Hát az én keresetem? Hát a kezelési fáradtság? Hát a hordó rongálódása? Hát a gyerekeim? Hát az üzleti adó? Hát a ...

—' No, adja ide. írja fel' az árát, majd meghozom.

A kocsmáros elővette a fél ív csomagolópapírt, arra volt felírva a napszámosok pálinkakontója. Aki részegen vitt, az azt se látta, hogy mennyit írtak kontójához. Fel volt írva, nem lehetett letörülni, nem lehetett kiradírozni. A betűk és a számok rávésődtek a papírra, mintha a földbe, vagy a kőbe ivódott volna bele a méregerős pálinka.

Reggelen kint ott állt a három nyolcvanas pálinka Balogh Adám répa ásó asztalán és vártai, hogy az embert meg szédíti, hiogy erejével megmérkőzik. Torkát (fogja fojtogatni az erős embernek, aki pedig egymaga három posztádot is ki tudna ásni a fagyos répából.