Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-06-01 / 6. szám - Tamás Mihály: Elrepül a madár

V?' )

TAMÁS MIHÁLY:

* VeresVilmos

ELREPÜL A MADAR Novy-Tekov - Ujbars.

A Csőri elég körülményes módon került a házunkba. Ügy, hiogy a fiam bérbeadta egyik kitüntető megbízatását.

A kitüntető megbízatás az volt, hogy az iskolában minden óra végén és a szünetidő gyors múlásával neki kellett csengetnie. Az osztályuk külön épületben van, nincs több, csak az az egy osztály benne, nem telik szolgára, ennélfogva az osztályfőnök Kis Milhályra bízta a csengőt. Rozman Laci is szerette volna, ha ő csengethet, de (hiába, a bizalom nem őfelé fordult, ellenben volt neki egy pucérbegyű, visítozó fiókszarkája, amelyre viszont a fiam vágyakozott. így történt, hogy hosszas megfontolás (Után Mihály bérbeadta egy hétre a csengetést Lacinak.

A bér pedig a Csőri volt.

Kilyukasztott cipőskatulyában hozták haza Csőrit és egyelőre a fürdőszobában helyezték el. A madár fiatal volt és eleven, éhesen tartotta szét a száját és reménykedő bizalommal nézett ránk, ahogy körül áll tűk.

— Áztass neki kenyeret egy kis vízben — mondta neki az anyja.

— óh anyú, hát volna szíve olyan ízetlen ételt adni ennek a szegény állatnak? Azért, hogy állat, még...

Judit mondta ezt, a lányunk, aki már tizenhárom éves, mindigi más véleményen van és mindig a maga módiján nézi a dolgokat.

— Hát mit? Tán nem jó neki a kenyér?

Juci óvatosan simogatta meg a Csőri fejét. Csőri félreértette a mozdulatot és utána kapott az újjáinak. Azt hitte, étel.

— Igien, jó, de vízben? ... ne tessék azt a kis tejet sajnálni...

Erre már Mihályiban is ébredezett az igényesség.

— És zsemlét... az puhább.

Az anyjukat a konyhába hívták, otthagyta a madarat. Elmenőben szólt csak vissza.

— Adjatok, amit akartok.

így történt, hogy tejes zsemlével lakott jól Csőri és azontúl is legtöbbnyire tejes zsemlét evett. A skatulyába vatta került, mindennap tiszta gyógyvatta, amelyet viszont Olga nénitől szerzett Mihály, az özvegy tanítómétól, aki már évek óta gyűjtögette a vattát a gyógyalap receptjeivel, hogy majd ^egyszerre két paplant csináltathasson belőle. Ha az ember elgondolja, hogy hányszor kellett Olga néninek azért a két paplanért csúzt, fejgörcsöt, gyomorfekélyt, meg minden egyebet szimulálnia, hogy az orvos receptet adjon drága orvosságról és ő a recept drága orvosságát vattára cserélhesse be. De mert a bort még a paplannál is jobban szerette, hajlandó volt egy liter borért egy csomag vattát adni Mihálynak. A vattára való bort pedig úgy