Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-05-01 / 5. szám - Kritika - Marék Antal: Fertsek Ferenc: Fickó meg a többiek

volta jelentkezett az írók feldolgozá­saiban s az egyéni impresszió, melyet a táj és az idegen ember ébresztett az íróban. Cs. Szabó messzebb jutott, mint elődei s ezzel a műfaj is komo­lyabb értékelésre tart számot. A doveri átkelés tulajdonképpen nyugateurópai helyzetkép: államfor­mákról, közgazdasági kérdésekről és — irodalomról, szorosabban költészet­ről. E keretben, hol az írót folyton el­ragadja egy egy érzelmes hangulat s elérzékenyedik egy egy költőt idéz­vén cseppet sem fárasztó az a komoly mondanivaló, melyet a szerző fontos­nak tart. Ez nem írói trükk, de szívből szakadó érzés, mely itt-ott a politikát is lefojtja s túlszárnyal országok al­kotmányjogi problémáin is. Ausztria politikai statusquojának megrajzolása sikerült a legtökéletesebben^ Játszik, hogy az író a szomszédot ismeri a legjobban. Az is lehet, hogy mi ismer­jük közelről Ausztria helyzetét s az író talán csak jobban megvilágította az események összefüggését s tisztáb­ban látja a jövendőt. Belgium követ­kezik ezután, hol a királyság százesz­tendős hagyományát a Volkstum esz­mei forradalma tépdesi. Megállapítja, hogy a belgák franciabarátsága kul­­túrkacérkodás, politikájuk évszázadok óta angol érdekek függvénye. Érde­kes mindaz, amit a sztrájk lélektanáról mond. Aztán következik Anglia. Csaló­dás a doveri átkelésnél, a határőrök „rosszkedve" három példány magyar zsebköny miatt, melyet a szerző ang­liai magyar barátainak visz. Politikai gyanúsítottként léptem Angliába, — — írja Cs- Szabó. Az angol font útját rajzolta meg azután szellemesen, majd Erasmusnál rejtőzik el rövid ideig, hogy a múltból kilépve az Economist szerkesztőségében ajtóstul nagy vitába keveredjék a szerkesztővel Európa helyzetét illetően. Négy angol állam­férfiú mesteri arcképe következik ez­után: Stanley Baldwin, Neville Cham­berlain. Edén és Duff Copper a sor­rend. Egyikük sem vezér, a nép nem követi őket. Az angol Cromwell óta nem követ senkit. El sem lehet hirtelené­­ben sorolni, mi mindent lát (meg a szerző Angliában, milyen titkokkal ta lálkozik s milyen érzékeltetően közli azt az olvasóval. Öröm olvasni a do­veri átkelést, mert intelligens s látó író írta, aki érti tökéletesen a mestersé­gét, nem zavarják előítéletek, a saját két látó szemével győződik meg min­denről s a látottakat érdekesen s tisz­ta írói eszközökkel közli. Az útleírás új faja született Cs. Szabó tolla nyomán s ez nagy és értékes nyeresége az egyetemes magyar litraiurának. MARÉK ANTAL. FERTSEK FERENC: FICKÓ MEG A TÖB­BIEK. Szent István társulat kiadása. „E fiukért valaki felelős!" idézi a kö­tet első oldalán Mécs László versét, a Vád és védőbeszédet a tehetséges szer­ző. A mű ifjúsági regénynek íródott s végül is komoly irodalmi alkotás lett belőle. Fickó az Angyalföldön indul el, citromot árul, kettőt tizér, negyet húsz“ ér, kis keze kék a hidegtől, lába ron­gyokba burkolt. Mikor életsorsa mel­lé szegődünk, alig látszik ki a földből a kis árva s elkísérjük őt addig, amig mint második elemisía mohón habzsol­ja a tudást. Nehéz feladatra vállalko­zott a szerző, mikor olyan kor érzés­világába próbál bevilágítani, amely­ről nagyon keveset tudunk még. Fert­­sek Ferenc ügyes kézzel fogta meg a témát s vidám, gyerekeknek való his­tórián át megható pillanatokkal tarkí­­tottan vezeti a kis Vasadi István éle­tét a nyomorból, a szenvedésből egy szebb és becsületesebb, főleg embe­ribb élet felé. E nemes szándék mély­séges erkölcsi értékkel tölti meg a könyvet. Közben sok minden történik, alakok kergetőznek Fickó élete körül, akik részint jók, részint rosszak, akik a bánatot és az örömöt jóformán egyenlő mértékben szállították neki. Fickó ezekután leheteti volna rossz is, de a sors különös játéka folytán meg­tisztulhatott, elhagyhatta a nyomort s az a rövid kis idő, melyet a családi élet melegénél eltölthetett visszaadta őt az igaz emberek társadalmának. Va­sadi István második elemistát tehát azzal a nyugodt érzéssel hagyhatjuk el, hogy egyenes úton indult tovább s ezen az úton valamilyen tisztes iparhoz, vagy mit lehessen tudni — esetleg doktori címhez is elérkezhet. Végig élvezetes formában megírt munka méjtán sorakozik a legkiválóbb gyermekregények közé. Fertsek Fe­renc ismeri a gyermek lelket, mert eb­ben a műben mindent „szállít" ami valaha is gyerek fantáziáját izgatta vagy izgatni fogja. S mindenből csak egyetlen igazság csendül ki: légy igaz s erős, s akkor te győzöl. Fiatal gyere­keknek adhat-e ifjúsági regényíró en­nél magasztosabb biztatást? De nemcsak apró gyerekek számára

Next

/
Thumbnails
Contents