Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-05-01 / 5. szám - Zombory György: Milyen véleménye lehet egy csak csehül beszélő embernek irodalmunkról?

leggyakrabban. Negyvennyolc kisébb prózai munkája és négy regé­nye jelent meg különböző napilapokban, majd önálló kötetben. Rákosi Viktor Sipulusz humoreszkjeinek egy része is megjelent cseh nyelven, különböző napi lapokban, folyóiratokban, majd gyűjte­ményesen önálló kötetben Az oroszlánketrecben címmel. Gárdonyi Gézát csupán négy novellája képviseli cseh nyelven. Legmodernebb regény írod a lmunk európai nívóját Zilalhy Lajos két regénye, Szabó Dezső Segítsége (Ez utóbbit Göllnerova szlovák fordí­tása után készítették. Érdekes, hogy Szabó más írása nem jelent mind­eddigi meg csehiül!) és Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye mellett Márai Sándor képviseli a legújabb magyar-cseih prózai fordítások között. Csodálkoznunk kell azon, hogy Babits Mihály és Kosztolányi Dezső írásai nincsenek cseihre fordítva, különösen az utób­bin, akinek Nérója Kravavy básmíik Nero címmel Göllnerová fordításá­ban szlovákul megjelent. Karinthy Frigyest egy-két humoreszkje kép­viseli. Ezzel szemben a Budapesten csak közepes sikert arató Körmen­­dy Ferenc regényei mind le vannak fordítva cseihre. Külön szenzációt jelentett a cseh (könyvpiacon Körmendy regényeinek megjelenése, ami élénk bizonyítéka annak, hogy Körmendy inkább európai, mint sajáto­san magyar. Talán így érthető meg a számunkra különösebb élményt nem jelentő Budapesti kaland nagy londoni sikere. A már említetteken kívül Abonyi Árpád; Erdős Renee, Gábor Andor, Heltay Jenő, Kaffka Margit, Kozma Andor, Nagy Endre, Pásztor Árpád, Pékár Gyula, Rákosi Jenő, Székula Jenő, Szederkényi Anna, Szenes Béla, Szép Ernő, Szoma­­házy István és Vadinay Károly képviselik cseh nyelven az élő magyar próza irodalmat. A modern magyar költészetet Ady verseinek két gyűjteményes kiadása méltóan reprezentálja. Ady nem maradt hatás nélkül a modern cseh lírára, amit sokban köszönhet kitűnő fordítójának, Mitek Elplnek. A MöllnáMörte résen külföldre rajzó magyar drámairodalom, az úgynevezett export-dráma Prága színpadain is épp oly tért hódított, mint bármely más világváros színpadán. Molnár Ferenc tíz színművét mutatták be nagy sikerrel Prágában és Az ördögöt Ikönyvalakiban is kiadták. A magyar export-drámát a prágai színpadokon Békeffi István, Bíró Lajos, Bródy Sándor, Bús Fekete László, Fodor László, Földes Imre, Haitvany Lili, Lengyel Menyhért, Halmi Alfréd, Szántó Armand és Va­­szary János képviselik. Az igazi irud'almi értéket jelentő modern ma­gyar drámák közül csuán Szép Ernő Azrája van csebre lefordítva. A szlovenszkói magyar irodalmat sokáig egyetlen mű képviselte a cseh fordítások között. Érdekes, hogy éppen kisebbségi irodalmunk legkevésbé művelt ágából, a drámából került ez ki: a Juhász Árpád hasonló című regényéből Sípos Istvánnal színműre átírt Urilkaszinó. Spielberger Leó kétes értékű sportregényének lefordítása után ez év elején jelent meg az első szlovenszkói írótól származó regény cseh nyelven: Bányai Pál regénye, a Fakó földek, amely mellett Vosikó István háborús reminiszcenciája, a Miért? képviseli még szerényen kisebb­ségi irodalmunkat a cseh fordítások között. Egy kérdés maradt még nyitva: a fordítások mennyiben fedik az eredeti magyar szöveget, mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy nem­csak tartalmat, hanem a stílust, annak egyéni szépségét is megőrizzék

Next

/
Thumbnails
Contents