Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-04-01 / 4. szám - Rády Elemér: A válságba jutott marxizmus
RÁDY ELEMÉR: A VÁLSÁGBA JUTOTT MARXIZMUS iHusz esztendővel ezelőtt a szomorú orosz nép százhetvenmilliós mozdulatlan tömegét felkorlbácsolta a ifoinradlalom vihara s az orosz tenger hullámverései alatt egy egész világ süllyedt el. Egy világ, amely végzetes ellentmond ás óikat hordozott önmagiában, amely egyik oldalon a teljes elesettség és bomlás jeleit mutatta, a másik oldalon pedig! új kibontakozást Ígért, amely felé évtizedeik óta forradalmár széplelkek és az európai kultúrától megcsömiörlött imü-primitívek olthatatlan nosztalgiával néztek s ettől vártáik egy rousseaui új és boldog világ megszületését. A forradalom véres realitásai és ami azután következett, kesrűen dölbentették rá ezeket az orosz-imádólkat is, hogy a szép illúziókat a valóság kegyetlenül széttépte. Oroszország ma a világtörténelem legnagyöbbszabásiú, de egyúttal legvéresebb és legkegyetlenebb kísérletének útját járja s azok a borzalmaik és kegyetlenségeik, amelyek ezt az utat jelzik, fájdalmasan ábrándították ki a tolsztojanus mű-priimitíveket és forradalmi széplelkeket is. De Oroszországnak már, úgylátszik, végzete, hogy mindig akadjanak olyanok, akik olthaitatlan nosztalgiával fordulnak feléje. Az orosz szfinx titokzatos arca, amelynek vonásait hosszú idő óta nagy gondolkodók és politikusok hiába kíséreltek megfejteni, ellenállhatatlanul vonzza azokat, akik az európai kultúrában megfáradva, új célok, uj ideálok után kutatnak. A tolsztojanusok kis csoportja csalódottan hátrált meg a félelmetes orosz valósági előtt, de ugyanakkor a világ minden táján új rajongók akadtak, akik most már a 'kínok és szenvedések között vajúdó új Oroszországitól vártáik a boldogabb és jobb világ megszületését. A materializmus és marxizmus emlőin nevelkedett értelmiség és a jobb és emberibb életre vágyó munkásság szemében az oroszországi gigantikus kisériet jelentette azt az Ígéretet, amelyben egyedüli érdemes hinni. Most, húsz esztendő fejlődése után elérkezett az ideje, hogy elkészítsük az orosz kisériet mérlegét. Merre fejlődött két évtized alatt az új Oroszország? A történelemnek ez a legnagyobbszabású kísérlete mit ért el, merre visz ennek a mindig tragikus népnek az életútja? Megnyugodott-e már a háborgó orosz tenger, vagy isimét újabb huliáimcsapásoik fenyegetik? «Ezek ai kérdések tornyosulnak az ember előtt, amint nap-nap után kapja a híradásokat egyszer a Szovjet földalatti szervezkedéséről, másszor a Szovjet belső válságáról. A nagy orosz rejtély soha ennyire kiismerhe tétlenül nem meredt nyugat felé. Az orosz szfinx arcán félelmetes! torzvonások mélyülnek el. Szívszorongva lesi és kutatja az egész művelt világ, melyek ennek a változásnak a belső előidézői. Az orosz szfinx pedig mogorván néz felénk. Láthatatlan szálak kötik össze Moszkvától Párisig, Londonig, Newyorkig és Tókióigi, sokszor úgy érezzük, hogy elnyúlt már hozzánk is. És mégis rejtély és titok.
