Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-04-01 / 4. szám - Neubauer Pál: Hubay Jenő

DR. NEUBAUER PÁL:

HUBAY JENŐ

Csodával kezdődött ez a rendkívüli élet. Tízéves koráiban lépett először a nyilván osság elé Budapesten a csodagyerek és az első szereplése messzire vetítette a művészi pálya fölfelé, egyre fölfelé ívelő vonalát, amely haláláig töretlen maradt és erejében minduntalan meg>ujult. Joadhiiimináll négy évig hallgatta a nagy titkot, hogyan kell a tehetséget tökéletesen kiilfejlesztehi, százszázalékban minden bennerejlő élemet plasztikusan kidolgozni, hogy tehetség és külső produkció fedje egymást, majd húszéves korában Liszt Ferenc ajánlatára Parisban Pasdeloup egyik híres hangversenyén mutatkozik be a nagyvilágnak és olyannyira magával ragadja a francia fővárost, de az egész Nyugatot, hogy az akkori legnagyobb hegedűsnek, Vieuxtemps-niak a barátságát nyeri meg és 1882-ben, tehát huszonnégy éves korában már Wieniawsky helyét foglalja el a brüsszeli konzervatóriumban.

Innen jött Budapestre, a Zeneművésze ti Főiskolára, amelynek a főigazgatója lett. Cebrián Róza grófnőt, ezt a nemes és nagy intelligenciájú asszonyt 1894-iben vette feleségül. A Petőfi Társaság tagja, tiszteletbeli doktor és magyar nemes lett és negyvenéves művészi jubileumát nagy pompával ünnepelte Magyarország. Popper Dáviddal, a világhírű csellistával vonósnégyest alapított, amely sokáig Európa egyik legjobb kamarazenei együttese volt. Mint pedagógus egész sorát képezte ki a nagy magyar tehetségeknek, és amellett több zenekart vezényelt, utoljára rendszeresen a budapesti zeneakadémia növendékeiből alakult pompás zenekart.

Ez az óriási tevékenység, (amelyhez sok más nagyszerű emberi ténykedés is járul) nem foglalta le és nem fárasztotta el: mindig a főfeladatra gondolt, arra, ami kielégítette művészi öntudatát: a zeneszerzésre. „Alienor" című operája magyar siker volt, de már a „Cremonai hegedűis"-t hetven' külföldi színpad játszotta és sok éven át ez a mű nem hiányzott az európai operaházak repertoárjáról. Sorban következtek ezután: „Falurossza", „Moharózsa", „Lavotta szerelme". Az „Álarc", a „Miiéi Vénusz", a „Karenin Anna" nagy külföldi sikere még mindenkinek élénk emlékezetében van. Hegedűversenyek és darabok, amelyek a hegedűirodalom brilliánsan hálás, mégsem virtuóz, hanem nemesveretű mélosszal telített remekei, végtélen bájos és megejtő „Csáirdajelenetek" és dalok, amelyek minden műsoron ott találhatók, polifonul nagyméretű szimfóniák és szimfóniái költemények (a „Danteszimfónia"), — ez Hubay Jenőnek, a zeneszerzőnek átfogó oeuvre-je: összesen több, mint 130 opus.

Ma már megvan az áttekintés, ma már nagyjában látjuk ennek az életműnek a jelentőségét. Hubay nem volt erőszakos forradalmára a zenének, hiszen zsenije mutatta neki a járható utat és ő percre sem tévedt le róla és hű maradt önmagához, zenei zsenijéhez: a melodikus invencióhoz. Ez a melodikus invenció túlélte az összes kísérletet (ato-