Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-02-01 / 2. szám - Zagiba Ferenc: A prágai konzervatórium 125 éves jubileuma és a magyar zene
ZAGIBA FERENC: A PRÁGAI KONZERVATÓRIUM 125 ÉVES JUBILEUMA ÉS A MAGYAR ZENE Magas színvonalú hangversenyekkel ünnepelte meg megalapításának 125 éves jubileumát a prágai zenekonzervatórium. A milánói és párisi zeneiskolák után Prágában nyílt meg a világ időrendben harmadik zeneiskolája, amely később a „konzervatórium" elnevezést kapta. Megalapításától kezdve nagy szerepe van a prágai zeneiskolának nemcsak Csehország, hanem egész Közép-Európa zeneéletében is. Összpontosította és kifejlődéshez segítette mindazokat az erőket és lehetőségeket, amelyeket a 19. század Közép-Európája nyújthatott zenei tekintetben. Gyújtópontja lett az irányított zenei fejlődésnek és nagy érdeme van az általános zenei nívó emelésében. A cseh nemzet a 18-ik század végén már közismert volt mint Európa egyik legnagyobb zenetehetséggel megáldott népe. Kiváló zenészeinek és zenepedagógusainak nagy szerepe volt az akkori kultúr-országok zeneéletének fejlődésében. Azonban a 19. század elején Prága több lelkes zenekedvelője és mécénása mégis a csehországi zenei élet aránylagos hanyatlását állapította meg. Segíteni akartak a kezdődő bajon s e célból Nostic gróf kastélyában gyűltek össze. Nagy lelkesedéssel fogadták a házi-úr tervét, amelyben a párizsihoz hasonló zeneiskola megalapítását javasolta. Az iskola művelt zeneszerző nemzedék és előadó művészek nevelését tűzte ki céljául. Már 1811-ben megalakúit Prágában a csehországi zeneélet fellendítését célzó egyesület és első feladatáúl a létesítendő zeneiskola alapszabályainak kidolgozását tűzte ki. De nagy gondossággal igyekezett biztosítani az iskola organizációs és anyagi előfeltételeit is. Az iskola igazgatójául korának és a jövő századoknak kimagasló és felülmúlhatatlan géniuszát, Beethovent hívták meg. A mester ezt a meghívást el is fogadta és csak rohamosan rosszabbodó egészségi állapota tartotta vissza attól, hogy adott szavát teljesítse. így Wéber Dénes nyitja meg a tanítást 1811. május elsején, a hiberni kolostor termeiben, számos diákkal és több kiváló tanár közreműködésével. 1849-ben a konzervatórium kiváló működésével már nagy hírnévét biztosított magának. Ebben az évben választotta meg tiszteletbeli védnökeit is, közöttük Liszt Ferencet, a nagy magyar zenegéniuszt, az új romantikus zeneirányziat megalapítóját. Liszt többször játszott is Prágában a konzervatórium javára. A prágai konzervatórium egyik neves igazgatója Krejcsi Ferenc Károly több szerzeményét ajánlotta Liszt Ferencnek. Innét kezdve aztán bensőséges kapcsolatok fűzik Magyarország zeneéletét a prágai konzervatóriumhoz. A két Zsasskovsky testvér, Zsasskovsky Andor esztergomi székesegyházi karmester két fia volt az első, aki Magyarországról Prágába ment, hogy a világhírű konzervatóriumon egészítse ki zenetanúlmányait. Magyarországon ugyanis a 19. század első felében nem volt még olyan zeneiskola, amely kellő képesítést nyújtott volna Magyarország székesegyházainak karmesterei és orgonistái számára, azért küldte a gondos apa két fiát a prágai konzervatóriumra, hogy zenetanulmányaikat ai konzervatórium mellett felállított hírneves orgonaiskolán végezhessék. A két Zsasskovszky után több magyarországi zenetehetség végezte tanúlmányait a prágai korzervatóriumon. Míg az előbbi kor zenetényezői Magyarországon majdnem kizárólag a cseh származású zenészek voltak, ettől az időtől kezdve felváltják őket a prágai konzervatórium magyar származású absolvensei. Magyarországon a prágai konzervatórium megalapítása előtt, de még azután is, sok cseh származású zenész működött. Neves tényezői voltak a magyarországi zenei életnek, de főleg az egyházi zenének mindaddig, amíg a
