Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-02-01 / 2. szám - Szalatnai Rezső: A százesztendős Puskin

lottabbalk ma Oroszországban öngyilkos szerzőjüknél is s a 150 millióról éneklő anonim író rajongói eltűnteik a mérték porondjáról.

Szovjetoroszországban valóban komoly változások ideje járja, mert •a tanácsállam világraszóló Puskin-ünnepségeket készített elő a kivételes centennárium alkalmából. Iskolákban, gyárakban, a színpadokon, városokban és falvakban, irodalmi folyóiratok és napilapok hasábjain most Puskin vonul fel, Puskin, akinek verseit, mint az özvegy emlékirataiból tudjuk, maga Lenin is rendkívül szerette és megbotránkozott egy ízben fölötte, hogy az új nemzedék nem ismeri mára legnagyobb orosz költőt. iMa az orosz lapok megállapítják, hogy Puskin, a nagy humanista, az orosz irodaimi nyelv igazi megteremtője. B. M. Eichen

baum ismert

szovjet esztétikus egy Puskin-tanulmányában a következőket írja: „Puskin most válik a mi igazi, kétségtelen, szinte egyetlen hagyományunkká. Eleddig közei állott hozzánk, mint ahogy közeli a megszokott tárgy, melyet ép közelsége miatt nem veszünk észre. Eltávolodtunk Puskintól, átmenvén a szimbolizmuson, egyszerre csak a futurizmussal együtt ott találtuk magunkat a forradalom- zűrzavarában. De ez az eltávolodás tőle szükséges volt, elkerülhetetlenül szükséges ép Puskin igazi megértése miatt. így tesz a festőművész, amikor eltávolodik vásznától, hogy jobban láthassa festményét. A gipszszoborból ma Puskin méltóságos emlékművé válik. Ennek az emlékműnek a nagysága követeli, hogy bizonyos távolságból tekintsünk rá."

A népbiztosok tanácsa többek között egy nagy Puskin-kiállítás bizottságát állította össze. A kiállítás a moszkvai történelmi múzeumban nyílt meg. Az állam minden szellemi intézménye átadta Puskinra vonatkozó tárgyait a kiállítás bizottságának. 1937-bein megjelenik Puskin összegyűjtött műveinek 18 kötetes kiadása 540.000 kötetben. Az állami könyvikiadóvállalat külön népies kiadásban adja ki hat kötetben Puskint, még, pedig 600.000 példányban. Az Acadéimia kiadó szintén egy hatkötetes Puskint jelntet meg 150.000 példányban. Puskin egyes művei 8,400.000 példányban jelennek meg. Azonkívül kiadják Puskin életrajzát félmilliós példányszámban. Válogatott műveit is kiadják a szovjetállam népeinek nyelvein, Megjelenik az egész hatalmas Puskin-bibliográfia, továbbá Puskin francia, angol és német fordításai, azonkívül egy sora a képzőművészeti és zenei műveknek, tanulmányoknak, melyek Puskin alkotásával foglalkoznak. A jubileumi évben összesen, miint egy moszkvai híradásban olvassuk, 14 millió kötetben jelenik meg Puskin az olvasók között. Természetesen egy csomó Puskin^szobor is készül s uocákat is elneveznek majd róla.

Az idők jele, mondja a nyugat európai esztétika s nyugodtan húz át egy idegesítő vonalat, mely az új európai szellemtörténeti térképen az új oroszok helyét mutatta. Mi az, kérdi, ami ennek a százéves poétának olyan sajátságos rangot ad, hogy a szocialista állam e rangot kétszeresen is elismeri, magáévá teszi az úri költőt s térdet hajt előtte? Nem más, eiz, m’int Puskin lírai hitele, tökéletes művésziessége, mely teljességében mindörökké elfedve marad az oroszul nem tudók előtt, hisz Puskin fordítihatatlan, mint Arany vagy Ady.

Tény, hogy Puskin csodálatos újraértékelése a hivatalos orosz állam részéről nem véletlen jelenség. Sok mindennek kellett megelőznie ezt az újfent Puskin-imádatot, a puskini mesemondás, az agitáció nél-