Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-10-01 / 8. szám - Muhoray Elemér: Színház
Nem akarjuk elvenni a költő jogát, álmodja a múltat olyannak, amilyennek akarja — sokszor megeshet, hogy a költő álma igazibb mint a történelem — de Szántó bármilyen kitűnő regényíró is, nem tartozik az igazság-álmú költők sorába. Az első felvonás még jóil indul, de később az egész színmű csak küzdelmes igyekezetté válik, hogy a jól bevált történelmi drámaszabályok ellen valahogy ne vétsen. Ahogy hull alá Kún László csillaga, olyan mértékben zuhan a darab is a kilátástalan sivárság felé. Éppen akkor, mikor a drámának természetszerűen emelkednie kellene. Ez mutatja legjobban, hogy a Sátoros király nem dráma, hanem egy nagyon is mai eszközökkel a történelmet is önkényesen tárgyaló „színmű." „Sátoros" László nem tud választani kún és magyar között. Azokhoz szíve, ezekhez agya húzza. De csodálatosképen nem talál módot arra sem, hogy ezt a két marakodó testvért összebékítse. Mindent a morvamezei csatára épít, ahol Habsburgi Rudolfot segítve megveri ugyan Ottokárt, de nem tudja egyesíteni magyar és kún seregeit, hogy Rudölfal is végezzen. Ekkor a kúnok és magyarok is elfordulnak tőle. Sőt a magyar úrak fogságba vetik. Mikor kiszabadul, kúnjaira támad és tönkreveri őket. Ebben a testvérharcban a kúnok főembere O I damur is elesik. Azután nem tudni hogyan, újból kúnjaihoz pártol és borba temetkezik. így a kúnok sem várhatnak már tőle semmit és Oldamur halála fejében megölik. A színpad természetéből. folyik, hogy mindég megsínyli, ha nem valóságos színpadi mű kerül rá. Hiába a rendezés minden erőfeszítése, hiába minden, az is, hogy kellék, ruha és környezet korhű, a Sátoros király színpadon és közönségen sem tudi uralkodni. De hiábavaló a színészek teljes odaadása és játékkészsége is, mikor a szerepek lélek nélkül valók. Darabtól függetlenül is sok szépet nyújtanak: Tímár József, Juhász József, Kürti József, Halmi Margit és Bodnár Jenő. Izabella királyné szerepében Esszén yi Olga mutatkozott be bíztatóan. Kivételesen Varga Mátyás díszlete nem elégített ki. Tóth Dénes kísérő zenéje főként a kivitelezés szempontjából nem nevezhető szerencsésnek. A VÍGSZÍNHÁZ francia szerzővel nyitott. André Birabeau Fiam a miniszter című vígjátékával. Birabeau vígjátéka a mai,
