Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-10-01 / 8. szám - Kritika - Marék Antal: Sipos Károly: A hóvirággal csengetek

virág, első virág s egyelőre igénytelen. A hóvirág után a virágok ezrei nyiladoznak a földeken, a bizonytalan melegü tavaszi napsugár után eljön az igazi, a testet lelket megdidergő tavasz, a forró eseménytelen nyár, a borongós ősz s a hideg tél. Állomások ezek, amik a költő életét is determinálják. A századelőn új Reviczky Gyulát láttunk volna benne, ma szétfeszegetjük lírája korlátáit, hogy abba a mai élet milliónyi problémája is megférjen. A költő ne higyje, hogy csengő rímeire nem vár további költészetében nemes feladat! A költészet tengerén elcsitulnak idővel a hullámok s a valódi líra megcsendülten efféle versekben szólal meg. Csengő rímekben is befér a világ s ha kifejezésben talán szerényebb eszköz, vigassztalásban annál több. S a ma költészeténél ez bizony eléggé fontos.

Marék Antal.