Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-01-01 / 1. szám - Duka Zólyomi Norbert: A kisebbségi regény
DUKA ZÓLYOMI NORBERT: A kisebbségi regény. Magyar kisebbségi irodalmainknak 17 év óta érzékeny pontja a kisebbségi regény, a szlovenszkói, az erdélyi, a vajdasági magyar regény. Nem részletmegoldásokra gondolok olyan regényre, mely témáit a fordulat utáni időkből meríti. Ilyen sok jelent már meg és vannak köztük értékes alkotások. A pár excellence kisebbségi regény, mely széles hömpölygésben magával sodorja az egész kisebbségi életet, új embertípusaival, körülményeivel, megváltozott nézeteivel, sajátszerűségével,, még megírásra vár. Talán 17 év gyors lepergése még nem engedte az érzelmet szemlélődéssé válni, az indulatokat még nem váltotta fel az epikus nyugodtság, mely egyedül tudja a regény távlatába helyezni az embereket és eseményeket. Az ilyen értelemben vett kisebbségi regény fontos hivatást teljesítene. Nemcsak dokumentum, pezsgő, élethű vetülete, hanem fenntartó és hajtó erő. Ahogy egykor a Marseillaise és Petőfi dalai forradalmat csináltak és Dugonics Etelkája többet használt a magyar ébredésnek mint tudások és államférfiak szűk körben elhangzó szózata, úgy most is szükségünk van a művészet belső erejére, hogy tisztán lássuk helyzetünket és erőt nyerjünk a fennmaradáshoz és egészséges fejlődéshez. A feladat nem könnyű. A kisebbségi regénynek a kisebbségi élet egész komplekszumát kell felölelnie. Áz új életkörülmények és újarcú emberek nyüzsgéséből építi fel az új szintézist: a kisebbségi élet új formákban és friss színekben gazdag épületét. Kvalitásainak helyt kell állniok a művészetet követelő esztétikai kritika előtt és a nevelő értéket kereső szociológiai szempont előtt is. Művészinek kell lennie, de irányműnek is: a művészet és nevelés szintézisének. Mert olyan szépirodalom,, mely nem művészi, nem nevel és olyan nevelés, mely nem művészi, untat. Megközelíti a kisebbségi regényt Tamás István — a vajdasági író — terjedelmes regénye: Egy talpalatnyi föld (Budapest,, 1933, Genius kiadás.) Tartalmában és koncepciójában határozottan nagystílű. Az események és szereplők oly bőségét öleli fel, az élet annyi kérdéseire igyekszik érdekes megkapó feleletet adni, hogy kisebbségi irodalmaink rövidlélegzetű megnyilvánulásai közepette felpezsdítő jelenség. Megszoktuk, hogy íróink vékony témácskájukat végleg kiszipolyozva vetik a
