Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-09-01 / 7. szám - Kritika - Farkas István: Szlovák folyóiratszemle

ugyancsak nem megvetendő pályadíjakkal, mert az első díjat kereken 10.000 koronában állapítja meg, azonkívül minden ívért még külön 200 korona tiszteletdíjat ad. A Kultúra márciusi számában Ferdinando Paolieri no­velláját fordította Kamil Mečiar. Rudolf Dilong nagyobb verssel szerepel. Štefan Hoza Schuberth szlovenszkói tartóz­kodásáról ír, a csehszlovák-lengyel ellentétekhez dr. Dozef Ciker szól hozzá, szerinte a lengyelek a szlávokhoz nem méltóan viselkednek, s a lenygel politika csak a pángermán törekvések malmára hajtja a vizet. M. G. Podvršatecký a szlovákoknak a külföldi felszabadító harcokban viselt sze­repéről ír. Idézi Štefan Osuský dr. párisi csehszlovák követ és meghatalmazott miniszter beszédét, amelyet a párisi csehszlovák kolónia ünnepségén mondott. Osuský beszéd ­jéből kitűnik, hogy 1916 decemberében a boulognei három­hatalmi konferencián, amelyen résztvettek Lyold George, Sonnino és Briand, Wilson kérdésére meg kellett jelölni a háborúskodás végső céljait. Természetes, hogy a válaszban a szláv népek felszabadításáról is szó esett, dr. Beneš nagy gondot fordított Csehország területi egységére és ezért nagy politikai eredménynek tartotta, amikor a franciák Wil­­sonnak adott válaszukban készek voltak kijelenteni, hogy „Csehország felszabadításáért" is harcolnak. Osuský azon ­ban nem elégedett meg olyan formával, mely kifejezetten a szlovákokat is ne említette volna, ezért a „csehszlovákok felszabadítása" mellett tartott ki. A dolgot programmszerű­­leg úgy kellett kifejezniök, hogy nemcsak a „történelmi or­szágok", hanem Szlovenszkó felszabadítását is kívánják, Csehországról beszélni csak Ausztria felbomlását jelentette volna, míg az egyesült hatalmakat Magyarország telbomiá­­sára is elő kellett készíteni. Míg illetékes körökben kezdtek beleegyezni Ausztria felbomlásába, addig Magyarország felosztásáról senki hallani sem akart. Ezért Osuský arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jegyzékbe a „csehszlová­kok felszabadítását" (Libération des Tchécoslovaques) ve­gyék be, ami egységet jelentett a közös akcióban. Berthelot ezt teljes mértékben megértette, s a Wilsonnak küldött jegyzékbe is bevette. így alakult ki a Cseh Nemzeti Ta­nácsból később a Cseh Országrészek Nemzeti Tanácsa, majd a Csehszlovák Országrészek Nemzeti tanácsa. Később a szlovák befolyás és hatás nyomása alatt alakult ki belőle a Csehszlovák Nemzeti Tanács. Értékes cikket írt még Sta ­nislav Weiss-Nagel is. Az aktuális jegyzetekben a szlovák irókongresszusról, Martin Rázus felhívásáról (a szlovákok ne hulljanak szét felekezetekre!), a szlovák újságírásról stb. olvasmk. A lap számára külön értéket jelent jól szerkesz­tett szociális szemléje.

Next

/
Thumbnails
Contents