Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-09-01 / 7. szám - Kritika - Farkas István: Szlovák könyvek

családi és társadalmi problémáit nyitogatja egy új irói nemzedék. Érdeklődése a polgár halálórájának idejét sejti s ennek következtében odafordul a földhöz, a föld népéhez s itt kapcsolódik a kollektív gondolat szükségszerűségébe. Szinte nem is regény az, ami ebből a két törekvésből származik, hanem élő valóság.

Fejtő Ferenc folyamatos ízes stílusa kiválóan alkalmas arra, hogy a vallomás vizuálissá váljék s szinte érzékeltesse a mondanivalóit. Az Én nagy vallomása után kíváncsian várjuk a folytatást. Sok iró állott már meg vallomásánál, nem jutott tovább élete nagy élményénél, nem tudott beilleszkedni a mások életébe, hogy azt reprodukálja. Az iró színész is kissé, azzal a külömbséggel, hogy neki részletesen kell visszaadni még azt is, ami az emberi lélekben tulajdonképpen nem is érzékelhető csak sejthető.

Új irót ismertünk meg Fejtő Ferencben s ez annál örömteljesebb, mert az új magyar irodalom képviselője ő s lépésében az új világ harcos lépése koppan.

Marék Antal

SZLOVÁK KÖNYVEK.

Elő Sándor: Rozmarné histoirky.

(Urbánek kiadása, Trnava, 1936.) Elő Sándor a szlovák humor egyik gyűjtője és megszemélyesítője. Különösen a felsőnyitrai vidék kiváló ismerője, aki ennek a tipikus tájszólással beszélő vidéknek egész életét tőről-hegyről ismeri. De ezekben a szeszélyes történetekben sok mindent találunk az egész szlovák nyelvterületről, s aki valamikor komolyan hozzáfog a szlovák folklorisztikához, az sokat meríthet Elő Sándor műveiből is. Az írónak ez a kilencedik kötete, s a kiadó Fr. Urbánek ízléses kiállításban, aránylag olcsón hozta ki.

tudó Ondrejov: Mámenie.

(A Lom kiadása, Tűre. Sv. Martin, 1936). Ludo Ondrejov már régen a szlovák költők élgárdájához tartozik. Új kötete olyan finom, olyan egyéni elégikus hangot üt meg, amely még nála, a művésznél is szokatlan. A Tátra és Szlovenszkó, az édesanya és a kedves? a barát és az álmok jelennek meg színes kaleidoszkópban ebben a vékony, de annál tartalmasabb kötetben, mely egymaga is pompásan jellemezné Ludo Ondrejov pályáját és elhivatottságát. A Balada na ceste c. verse például a költő nosztalgiája ebben a furcsa