Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-09-01 / 7. szám - Duka Z. Norbert Dr.: A nemzet fejlődése

több, csak nyelv és érzelem"), sőt a prakszisában az olykor előnyökkel és kényszerrel kicsikart érzelemmel is megelégedett, illetőleg az érzelem külső megnyilvánulásával. Az a népies irodalom, mely nálunk a liberalizmus korában felvirágzott, nem volt a népé — a liberalizmus csak polgári kultúrát ismert — és népieskedő mosolygása mögött a blazirt/ felsőbbségének tudatában levő fintor rejtőzött. A nép a nemzet tárgya volt, de nem alanya.

3. A

liberalizmus hanyatlásával együtt játszódik le a nemzettelen nemzet epizódja. A liberalizmus csődjénél mint első a legnagyobb hitelező jelentkezett, aki azt akarta a nemzetbe belevinni, ami ellen a múlt század vége és a mosti század eleje a legjobban vétkezett: a szociális nivellizálás követelését. A nemzetközi szocializmus helyesen látta meg a gazdasági vonatkozások fontosságát, de teóriában felülhelyezte a nemzeti lét egyik elemét: a szociális nivellizálást, magát az egésznek: a nemzetnek. Nem értékeli a nemzetben rejlő teljességet és nem veszi észre, hogy csak ezen a teljességen keresztül lehet a nagyobb teljességhez, az emberiességhez eljutni. Ugyanazt a szőkítési hibát követi el, mint a liberalizmus, ellentett irányban: a nemzet tagjainak felét megfosztja a nemzeti alany jogosultságától. Ugyanúgy általánosít: polgári — proletárkultúra, államhatalom — gazdasági keretek. Azért nevezem epizódnak, mert a mintaképen odaállított Oroszország sem valósította meg a nemzetnek azt a degradálását. A kommunizmus Oroszország határain belül orosz, minden életviszonylatban __ illetőleg vogul, kirgiz és tatár — csak az

importált kommunizmus olyan talajtalanul nemzetközi.

II. A jelenből a jövő felé.

A nemzet az államhatalom keretétől függetlenül mindenütt teljességre törekszik: érvényességét kitolja gazdasági, szociális és kultúrális élet minden terére. Nyelvileg és kultúrában a legsóvénebb felfogás szerint sem állhatnak útjába állami határok. Kultúrtartalmában pedig kiterjeszkedik a nemzet körébe tartozó minden rétegre. Egy réteg sem többé vállveregetett tárgya a másiknak, mint a „nép" volt, hanem