Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Kritika - Ivánfy Géza: Dr. Machnyik Andor agrár- és szociálpolitikai tanulmánya - Csallóköz

A kor problémája zsibong itt hihetetlen felidéző és elhitető erővel. A szerző olykor nemcsak hogy eléri célját, hanem mintha túllőne rajta Oly pazarúl kapcsol, problemizál, teremt új és új képeket, helyzeteket, hogy oda is juttat belőle, ahoPnincs rá szükség. Minden során érezni, hogy szívéhez nőtt témái kerülnek szóba, csak úgy ontja érveit, eszméit, észrevételei?, szellemi szenvedélyének már-már ■testi tanúságait. De az ily mértéktelenség mintegy a gazdagság váltsága, s oly ritka erkölcsi és szellemi tulajdonság, hogy erénynek is beillik... A cselekmény mozgalmas és vérbő panorámája egyetemes horizontot nyit meg és irányt mutat.

P. B.

DR. MACHNYIK ANDOR AGRÁR- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI TANULMÁNYA. — Csallóköz.

Soha még jobb konjunktúrája nem volt a közgazdasági és szociológiai tudomány-ágak művelőinek, mint a háborút követő immár több mint másfél évtized, melynek nem akadt egyetlen esztendeje, de talán hónapja sem, mely nem ontotta volna csőstül a tudományos gondolkoztatásra késztető és gyakorlati kísérletezgetésre csábító problémákat. A háború megelőző időkben volt valami tudománykodó és a normálison túltengő filantróp extravagancia abban, hogy egyetemeken prelegáló tudós professzorok vagy érzelgős lelkű népbarátok kutatgatták és boncolgatták a gazdasági és társadalmi élet jelenségeit, ezeket a folyton változó és körbenforgó valóságtörténéseket, hatásaikat és következményeiket, melyekre teóriákat építettek fel és melyekből spekulatív alapon megdönthetetlennek hitt törvényeket agyaltak ki. A közgazdaság és szociológia tudománya sokáig különben is filozofikus magasságokban és az elvontságok elefántcsonttornyán székelt, s alig jutván túl a gazdasági és társadalmi élet morfológiájának és a fejlődés egyetemes menetének általános kérdésein, a szellem-filozófiáktól eltanult dialektikával izzadták ki módszertanukat a lényegükben sui generis természetű ökonomikus illetve társadalmi jelenségek vizsgálatára és megmagyarázására. A tudósok teória lombikjaiban és hipotézis mikroszkópjaik lencséje alatt tartott kísérleti jelenségmetszetek kezdtek a századeleje tizes éveitől kezdve markánsabb formát nyert gazdasági és szociális eseményekké fejlődni, de még akkor sem jutott túl sem a közgazdaság sem a szociológia tudománya tapogatózó társadalom-belgyógyászatnál, mely a levegőben lógó és nem egyszer nagyképűen felállított premisszákból indu