Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Narancsik Imre: A harmadik birodalom és humanizmusa

lé rendelt, hanem egy közülök, tudniillik az államotalkotó és népetformáló mozgalom a másik kettőt áthatja és vezeti."

5. Az

új állam a nemzeti szociálizmusé, mely hivatási néprend. A népi közösség egysége ez és az állam uralma a gazdasági élet felett, melyet nemzetgazdasággá alakít.

6. A

Harmadik Birodalom totális állam, amely teljességgel megszűnteti az államközösségre veszélyes pártok, szervezetek, gazdasági csoportosulások léteiét, az államra káros egyéni jogokkal együtt. A teljes állam a nép és az állam egysége, amely áthatja a nép összes rétegeit és az állam igénye az egész emberre. 7. A szabadelvű szabadságfogalom helyét a közösségi kötöttség és az állam (nép) szolgálatára szólítás szabadsága foglalta el. Ez a felelősség és az engedelmesség szabadsága, amely működési helyet és hivatást jelöl a közösség keretében.7

)

A Harmadik Birodalom államtanában fellelhető humanizmusa. Ez a humanizmus azonban a szokott értelmezéssel nem egyezik, mivel nem egyénies, hanem közösségi körű. De értékesebb, mint a másik leszűkített humanizmus, mivel az egyéniség önzését már eleve széttöri és a magánember nem húzódhat félre a nemzet szolgálatától, nem burkolózhat az egyéni haszon életformájába, hanem kénytelen-kelletlen állama képében nemzetének életét, jövőjét és javát elősegíteni. A harmadik humanizmus építőbb, értékesebb, mint az egyéni emberiesség, mivel a közjóra van tekintettel és az önzetlenségen, a fajszereteten, az áldozaton alapszik. Főjelszava ennek a humanizmusnak a hitleri: A közjó előbbrevaló az egyén javánál. Az állami s népi közösséghez kapcsolt humanizmus a német s az európai történelemben, már most megállapítható, új korszakot nyit; igen, alkotó, termő, önzetlen embert; egységes, jobb életet alakító törekvés.

7) L.: Staat und Reich. W. Künneth u. H. Schreiner: Die Nation vor Gott. Zur Botschaft der Kirche im Dritten Reich. Berlin, 1934. 193—196. old.