Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Narancsik Imre: A harmadik birodalom és humanizmusa

mennyi egyén és közösség kénytelen végigszenvedni. Közös vérkapcsolat, sorsazonosság, kötöttség minden tekintetben a Harmadik Birodalom, mert az állam nem cél, hanem eszköz, egyúttal a nép szervezete. A német nemzet a Harmadik Birodalom formájában valóságos államra tett szert, amely az egész népé s életéhez kötött. W. Stapel, a Harmadik Birodalom egyik elméleti tudósa párhuzamot von Bismarck és Hitler állama között. Ez a párhuzam szépen szemlélteti az előzőeket. Szerinte Bismarck állama a szabadelvű kor alkotása, nemzeti, polgári, jogállam. Mivel szabadelvű korban keletkezett, kiválasztás nélkül mindenkit állampolgárának fogadott fel, így lett az állam magánügy. Az állampolgárok teljes egyenjogúságot nyertek ebben az államban és a szellemi szabadságuk a korlátozást nem ismerte. A szabad személyiség jogai sértették, majd szétbomlasztották az államot, de ezek a jogok mégis az állam alapjogaihoz tartozók voltak. Hitler állama ezzel ellentétes. Teljes, amelyben a nép akarata nyilvánul meg és minden egyént a nép szolgálatára kötelez élete valamennyi javával együtt. Állampolgárai csak azonosfajúak soraiból kerülnek ki, akik születésükön felül a népi közösség szolgálatára hajlandók. Az állam szenvedő szerepéből kilép és cselekvő helyzetű, mint totális állam, amikor első célja a német hatalom. A hatalomért erős, munkás, áldozó népet akar. A népen belül az állam képviselőinek külön rendije alakul, amely ezeket a törekvéseket tisztán igyekszik tetté s valósággá váltani.3

)

8) Die

Kirche Christi und der Staat Hitlers. Hamburg 1933.

A fentleírt elveket mind megtaláljuk Ottó Strasser füzetében, amely a nemzeti szocializmus egyik alapvető írása. Igaz ugyan, hogy ebben (Aufbau d. déutschen Socialismus,

i.m.) a nemzeti-szociálizmus szociálista tanaival foglalkozik inkább, de államtanában (1.: III. Dér deutsche Staat), a totális állam fogalma, célja, alapjai megtalálhatók. Szerinte az