Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-06-01 / 6. szám - Narancsik Imre: A harmadik birodalom és humanizmusa
természetfelettiségét hirdette mindenhatóságával együtt. A szabadelvűség és a racionálizmus együtt bomlasztották az európai életet s ezen belül az állam életét, jóllehet külsőképpen vidáman virágzott minden. Hozzájárult hatásukhoz az anyagelvűség, amely megtagadta a szellemi értékeket s egyedüllétezőnek csak az anyagi világot ismerte el. A francia forradalom óta ez a három nagy törekvés egyre erősödő ütemben bomlasztotta az életet s az állam lassan-lassan annyiban veszti hatalmát, amennyiben plurálisztikus, vagyis önálló életteret enged egyéneinek és politikai pártjainak. A kiáltó kár akkor következett be, amikor a bomlasztó eszmék eredményeként az európai szellemi élet egysége felbomlott és a demokrácia hibás formájában a szabadság helyét önkény foglalta el s eszerint a XIX. század állama „polgárainak független akaratából minden pillanatban újjá alakulhat."1) A szabadjára engedett pártok és egyének megsemmisítik az állam hatalmát és tekintélyét. A hatalmát és tekintélyét vesztett állam nem tudja kívánt módon gyakorolni jogi, jóléti s hatalmi műveletét. További bomlás, baj járul ehhez, amikor a szabadelvűen-szertelenné nőtt gazdasági élet miatt szembe került a nép egyik osztálya a másikkal és a közvetlen közösség: a család és a nemzet elveszti eredeti értékét és jelentőségét. Csak a társadalmi osztályokról és az emberiségről beszélnek az állammal vagy államokkal kapcsolatban. A nép, a nemzet másodrendűvé jelentéktelenül és nemzetközi jelszavak bukkannak fel, majd általánosulnak külömböző mezben. A világháború záróeseménye ennek a történésnek, utána kilengéseken át külömböző módon keresik a kivezető utat és egyik megoldás a Harmadik Birodalom, amelynek előkészítői vannak az előkészülés idején kívül. A Harmadik Birodalom szintétikus történelmi alkotás, azonkívül, hogy nemzeties, valamint szocialista alapelve-!) Emanuel Hirsch: Staat und Kirche im 19. und 20. Jahrhundert. Göttingen, 1929. 21. old.
