Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Gömöry János: A nemzeti ellentétek likvidálása és az egyetemek

ségi harc azonban tovább tart, úgy hogy 1898-ban, tehát az egyetem felállításának 550-ilk évfordulóján a németek ismét ki akarnak vonulni az ősi egyetemi városból.

Valóban kétségbeejtő volt a helyzet Csehországban. Csehek és németek engesztelhetetlenül állnak egymással szemben. A monarchia felbomlásának gondolata már ekkor foglalkoztatja a lelkeket. A cseh egyetemen feltűnik Masaryk alakja. A tanári katedrán és az életben hirdeti, hogy a cseh probléma történeti alapon: Húsz és Komenszky szellemében oldható meg. Ez a szellem nincs ellentétben az egyetemes emberivel. Ebben a szellemben minden nemzeti ellentét megoldható. Ez a szellem a XIX. században egybeolvadt a modern értelemben vett demokratikus eszmékkel.

Masaryknál valamivel előbb a prágai német egyetemnek európai hírű tanára, Wilimann szintén keresi a nemzeti ellentétek megoldásának útját. Ma már e nagy pedagógust csak a szakember ismeri. Nem volt politikus, a közélet terén nem fordult meg. Nem volt más, mint professzor. Nem írt tanulmányokat a nemzetiségi kérdésről, erre vonatkozó felfogását csak pedagógiai műveiből hámozzuk ki.

Willmannt, akárcsak Masarykot, ennek az egykor huszita, ma katolikus városnak és a középkor misztikumába visszanyúló egyetemnek történeti távlatából tudjuk megérteni. A prágai városi tanács Wilimann idejében állítja fel a főtéri Mária Victrix helyébe Húsz szobrát. A cseh nacionalisták ekkor zúzzák be a Národni Listy szerkesztőségének ablakait, törik össze belső berendezését; csak azért, mert Mária Victrix mellett szót emelt; viszont az ájtatos nép papjainak vezetése alatt az összes templomokból búcsút jár Mária Victrixhez. Willmannt az osztrák németek Los von Rom-mozgalma a protestáns Németországtól, a cséhek huszitizmusa, az osztrák népek széthúzása Ausztriától riasztja vissza. Wilimann nem az államban, de a római katoli